Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában

1322. szám. 323 Ismétlések elkerülése végett mellőzzük e helyen azoknak a rendeleteknek (48. és 49. sorsz.) újbóli ismertetését, amelyek az egyéb gabonaneműeken kívül a tengerire is vonatkoztak s amelyekről az eddigiekben már volt szó és így csak arra utalunk még, hogy utóbb a körülmények változása folytán több minisz tériumi, illetőleg töldmívelósügyi miniszteri rendelet (61., 68. ós 62., 75., 79. sorsz.) az imént említett rendeletben (47. sorsz.) foglalt szabályok módosítá­sával a tengerinek a termelőtől való vásárlását bizonyos meghatározott fel­tételek mellett a Hadi Termény részvénytársaságon és a társaság bizomá­nyosain kívül másoknak is megengedte. 3. Ami az 1916. évi búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab- és tengeri­termést illeti, a kormány ötödik jelentése még csak egyes előkészítő intéz­kedésekről ad számot. Ide tartozik az a minisztériumi rendelet (56. sorsz.), amely a tavaszi szántás-vetési munkák elvégzésének biztosítása céljából lehetőleg minden községben (körjegyzőségben) külön mezőgazdasági intéző bizottság alakítását rendelte el. Ezek a bizottságok kötelesek voltak gondoskodni arról, hogy a rendelkezésre álló kézi és fogatos erő az említett munkák teljesítésére for­díttassák. A rendelet egyúttal felhatalmazta a közigazgatási hatóságokat a kivételes törvényekben meghatározott személyes és egyéb szolgáltatásoknak, valamint a közerőnek a jelzett munkák érdekében való igénybevételére. Ebben a csoportban említendő meg, hogy a minisztérium az 1915 évben tett rokontárgyú intézkedések analógiájára eltiltotta (69. sorsz.) az 1916. évben várható búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak és tengerinek, valamint a hüvelyeseknek és a repcének előre eladását, egyúttal pedig a termelők hiteligényeinek kielégíthetése végett lehetővé tette, hogy a termelők várható termésükre a Hadi Termény-részvénytársaságtól, e társaság bizomá­nyosaitól, valamint a társaság által erre felhatalmazott hazai pénzintéze­tektől bizonyos közelebbről meghatározott feltételek, nevezetesen az előleggel terhelt termésnek az említett társaság részére való lekötése mellett előleget kaphassanak. Az aratási munkákkal való összefüggésénél fogva itt említjük meg, hogy a minisztérium elrendelte (147. sorsz.) az eladásra szánt kévekötőzsinegkósz­letek bejelentését. Az 1916. évi termésből származó tengerire ós ugyancsak az 1916. évi termésből származó hüvelyesekre nézve még 1916. óv április hó 8. napján megállapítást nyert (74. sorsz.) az értük követelhető legmagasabb ár. A teljesség kedvéért még két rendeletre utalunk e csoportban. Az egyik az a minisztériumi rendelet (55. sorsz.), amely szerint kerti és gazdasági magvak elárüsításával előzőleg is foglalkozott termelőknek és kereskedőknek a földmívelésügyi miniszter felhatalmazást adhat arra, hogy az ilyen mag­vakból meglevő készleteiket az érvényben álló rendeletekben foglalt korlá­tozásoktól függetlenül továbbra is eladhassák termelőknek; a másik pedig az a minisztériumi rendelet (78. sorsz.), amely megállapította, hogy a kor­mány negyedik jelentésének függelékében 77. sorszám alatt foglalt rendelet­ben a burgonyára nézve megállapított legmagasabb árak az 1916. évi ter­mésből származó burgonyára — amennyiben az 1916. évi augusztus hó 15. napjáig kerül forgalomba — nem vonatkoznak. 4. Ami a közélelmezés szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró egyéb cikkeket illeti, a kormánynak ezekre vonatkozólag tett intézkedéseit a követ­kezőkben ismertetjük: a) Rendeleti úton (35. sorsz.) megállapították a disznózsírért és a friss 41*

Next

/
Thumbnails
Contents