Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában

320 1322. szám. sorsz.) a minisztérium, liogy a földmívelésügyi miniszter megengedheti az osztatlan közös használatú erdőkben a tűzifa-, bányafa-, oellulosefa- ós talpfa­termelés céljára kihasználható faanyagoknak a törvényben megszabott nyil­vános árverés mellőzésével való értékesítését, azzal azonban, hogy az eladási ár az érvényben levő erdőrendószeti jogszabályok értelmében szakszerűen megállapított becsértéknél alacsonyabb nem lehet. 8. A minisztérium elsősorban közgazdasági célból, a világításban elérhető megtakarítások éi'dekóben, 1916. évi május elsejétől szeptember végéig új időszámítás alkalmazását tette kötelezővé (20. sorsz.), amely az esti időt egy órával megrövidíti. II. A kormány az alatt az idő alatt is, amelyről a kivételes hatalom igénybevételéről most beadott ötödik jelentése szól, a közélelmezési, vala­mint az egyéb közszükségleti cikkek megfelelő biztosítása érdekében ismét tág görbén élt azokkal a felhatalmazásokkal, amelyeket a törvényhozás a kor­mánynak a háborús viszonyokra való tekintettel adott. Szükségessé vált ez részben a már korábban tett intézkedéseknek a szerzett tapasztalatok világánál való tökéletesítése ós hatályosságuk fokozása végett, részben pedig azért, mert a háború hosszú tartama a dolog természete szerint a termelés, a forgalombahozatal és a fogyasztás tervszerű szervezését mind több és több téren tette szükségessé és indokolttá. , Mint előző jelentéseiben, úgy a mostani jelentésében sem szorítkozott a kormány azoknak az intézkedéseknek a. körére, amelyek szorosan véve az 1912 : LXIII. törvénycikken és az ezt kiegészítő törvényeken alapulnak,, hanem a helyzet képének teljes feltárása végett felvett abba számos más oly intézkedést is, amelyek a háborúval kapcsolatos egyéb törvényeken, így nevezetesen a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. törvénycikken és az ezt kiegészítő törvényes intézkedéseken alapulnak. A vonatkozó intézkedéseket tárgyuk szerint csoportosítva, a követke­zőkben ismertetjük: 1. Általános jellegű a minisztériumnak az a rendelete (33. sorsz.), amely a lakosságnak életszükségleti cikkekkel ellátásáról és az árdrágító vissza­élésekről szól. E rendeletével a kormány szerves összefoglalását adta azok­nak az intézkedéseknek, amelyeket a közellátás körül legközvetlenebbül érde­kelt belügyminiszter, valamint a közigazgatási hatóságok a lakosságnak élet­szükségleti cikkekkel méltányos áron való ellátásának biztosítása végett a. kivételes törvények alapján tehetnek. Erre különösen az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok szempontjából volt gyakorlati szükség, mert, habár a közellátást a kormány számos vonat­kozásban részletesen szabályozta, ezen szabályok körén túl is még felmerül­het az alsóbbfokú közigazgatási hatóságokra nézve a helyi viszonyok alap­ján az önálló intézkedés szüksége és célszerűnek látszott e részben ezen ható­ságok részére oly tájékoztatást nyújtani, amely más ügyekkel való elfoglalt­ságukat is tekintetbe véve, könnyen áttekinthető csoportosításban biztos alapot ad a különböző intézkedésekre és emellett ott, ahol ez akár az okvet­lenül megóvandó központi irányítás szempontjából, akár más okból szükséges,. a kormánynak a megfelelő befolyást biztosítja a teendő intézkedésekre. A rendelet messzemenő büntető rendelkezéseket is tartalmaz. Ezekkel a minisztérium a kormányzat körében iparkodott az eddiginél hatályosabb­védelmet nyújtani a különböző árdrágító üzelmek ellen. Az árdrágító vissza­élésekkel később egyébként az 1916 : IX. törvénycikk is foglalkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents