Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában
318 1322. szám A minisztérium korábbi rendeletével a kereskedelemügyi minisztert hatalmazta fel arra, hogy a találmányi szabadalmakra ós a védjegyek oltalmára vonatkozó kivételes intézkedéseket tegyen. E felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi miniszter úr ismét több rendeletet bocsátott ki; így meghosszabbította (21. sorsz.) az ipari tulajdon védelmére alakult párisi Unióegyezményben megállapított elsőbbségi határidőket; közhírré tette (22., 25., 26. sorsz.) a külföldi államokban tett megfelelő intézkedéseket; intézkedett (23.—24. sorsz.) az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezési szerződésben megállapított elsőbbségi határidő meghosszabbítása tárgyában; további halasztást engedélyezett (28. sorsz.) a szabadalmi évi díjak fizetésére, megállapítva (27. sorsz.) ebben a kérdésben a viszonosságot Franciaország és Nagybritannia részéről is; végül korábbi rendeletének hatályon kívül helyezése mellett megengedte (29. sorsz.), hogy a szabadalom bejelentésének kihirdetése a bejelentő kívánságára a háború utáni időre halasztassók. 2. A közgazdaság terén tett kivételes intézkedések további csoportja az 1912 : Lllf. t-c. 17. §-ában adott felhatalmazás alapián kibocsátott hadikölcsönökkel foglalkozik. Ezek közül még a korábban kibocsátott harmadik hadikölcsönre vonatkoznak a pénzügyminiszter úrnak azok a hirdetményei,. amelyek közül az egyik (1. sorsz.) a harmadik hadikölcsön kötvényeinek kiszolgáltatásáról intézkedik, a másik (2. sorsz.) pedig e kötvények szelvénybe váltó helyeinek sorozatát egészíti ki. A harmadik hadikölcsönt az ugyancsak fényes sikerű negyedik hadikölcsön követte, mely 6°/o-os adómentes állami járadékkölcsön és 5 1 /2°/o-os adómentes állami pénztárjegykölcsön alakjában bocsáttatott ki. A pénzügyminiszter úr az erre vonatkozó aláírási felhívást (3. sorsz.) 1916. évi április hó 15-ón adta ki. A negyedik hadikölcsönre vonatkozó jegyzések megkönnyítése végett a pénzügyminiszter úr a moratóriumfeloldó rendelet alapján kiadott rendeletével (4. sorsz.) lehetővé tette, hogy a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus l-je előtt betéti könyvre elhelyezett betéteket a betét tulajdonosa a negyedik hadikölcsönre történő befizetések céljára, tekintet nélkül a moratóriumfeloldó rendeletben íoglalt korlátozásokra, igénybe vehesse; a kereskedelemügyi miniszter úr pedig megengedte (5. sorsz.), hogy a negyedik hadikölcsönnel kapcsolatos munkálatok végzésének ideje alatt a bankokra ós egyéb pénzintézetekre nézve a vasárnapi munkaszünet megfelelően felfüggesztessék. 3. Az ipartörvény nem szabályozta azt a kérdést,- hogy a kereskedősegédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek háború esetében katonai szolgálatra bevonulása milyen kihatással van alkalmazotti viszonyaikra. A fenyegető jogbizonytalanság elhárítására és az alkalmazottak érdekeinek méltányos megóvása céljából a minisztérium ezt a kérdést a törvényben kapott felhatalmazás alapján rendelettel (8. sorsz) elvileg olyképen szabályozta, hogy az említett alkalmazottak munkaviszonya a katonai szolgálat alatt szünetel és azalatt a munkaadó részéről fel sem mondható. A rendelet tüzetes szabályai nemcsak az alkalmazottak érdekeit védik kijátszások és a háború alatt létrejött káros megállapodások ellen, de móltányos figyelembe veszik a munkaadók érdekeit is. Az ipari munkaviszonyból származó s az ipartörvény 176. §-ában megjelölt vitás kérdések akadálytalan elbírálása érdekében a minisztóriuoi rendelettel (19. sorsz.) könnyítéseket állapított meg az ipartestületi békéltető
