Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1304. A pénzügyi bizottság jelentépse "a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről" (1291. számú), "a vagyonadóról" (1292. számú) és "az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adóérvényének fentartásáról" (1293. számú) szóló törvényjavaslatok tárgyában

1304 szám. 227 van; — továbbá a mezőgazdasági ós erdei termelésnek és az ezekkel összefüggő mellékiparágaknak, valamint a bánya- és kohóüzemekhez tartozó iparágaknak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzemi tőkéje; 2. az ipari, kereskedelmi vagy bármi más haszonhajtó foglalkozásnak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzleti (üzemi) tőkéje; 3. a 8. §-ban meghatározott tőkevagyon; 4. minden más, az előző 3. pont alá nem tartozó ingó vagyon, kivéve: a) a bútorokat, műtárgyakat, könyveket és házi eszközöket; b) azokat az ingó tárgyakat, melyek a jelen szakász 1—2. pontja szerint mint üzemi (üzleti) tőkék alkatrészei már adóköteles vagyonnak tekintendők. A jelen szakasz 1., 2. és 4. pontjában felsorolt ingó és ingatlan vagyon csakis akkor adóköteles, ha az a magyar szent korona országainak területén fekszik; ellenben, ha a hivatkozott pontokban felsorolt vagyon a magyar szent korona országainak területén kívül fekszik, ez a vagyon az 1. §-ban megnevezett adóalanyok egyikénél sem minősíthető adóköteles vagyonnak ós az adó megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagyandó. 'r'

: 8. §. ^ A 7. §. 3. pontjában említett tőkevagyon alatt értendők: 1. mindennemű akár a belföldön, akár a külföldön fennálló és kamatozó vagy nem kamatozó tőkekövetelések, tekintet nélkül arra, hogy azokról okirat állíttatott-e ki, vagy sem; 2. a belföldön vagy a külföldön elhelyezett, takarékbetétek, ideértve a postatakarékpénztári betéteket is; 3. az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és a fennálló törvények szerint akár adóköteles, akár adómentes kölcsönkötvónyek (elsőbbségi kötvények) ós záloglevelek tőkeértéke; továbbá a belföldi részvények (üzletrészek) ós más értékpapírok tőkeértéke; ' .' 4. bárminő külföldi részvénynek vagy értékpapírnak tőkeértéke; 5. a magyar szent korona országainak területen fekvő következő vagyon (vagyonjog), u. m.: a kir. kisebb haszonvételi jogok -és egyéb a föld- ós házadó alá nem tartozó szolgáltatások tőkeértéke; a bányamívelóshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmi jogokért járó haszonvételek tőkeértéke; az örökbér tőkeértéke; az 1896. évi XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellórbirtokok.és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányok tőkeértéke, illetőleg megváltás (örökváltság) esetében a váltságtőke; végül a személy- vagy reáljogú gyógyszertárak tőkeértéke; 6. a belföldi vagy külföldi pénznemekben, bankjegyekben, arany- vagy ezüstrudakban, pénztári utalványokban fekvő készpénz, ide nem értve az adókötelesnek a folyó bevételéhez (1909. évi X. t.-c. 9. §-a) tartozó pénzkészletét, mely jövedelmének lévén alkatrésze,, a jelen törvény szempontjából vagyonnak nem tekinthető. .. A jelen szakaszban említett tőkevagyon számbavétele a fél kérelmére elmarad, ha az adóköteles beigazolja, hogy az peressé vált. 29*