Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1303. A pénzügyi bizottság jelentése "a hadi nyereségadóról" szóló 1290. számú törvényjavaslat tárgyában

1303. szám. 209 bizottságoknak a könyvvizsgálat elrendelésére vonatkozó jogát s az ezzel kapcsolatos törvényes rendelkezéseket nem érintik. 21. §• A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek a hadi üzleti évek nyereségéből a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedéséig osztalék címén, vagy bármely más címen — a tőkevisszafizetóst is ideértve — részvényenként, illetőleg üzletrészenként csak oly összeget fizethetnek ki, amely összeg nem haladja meg az 1915. óv végén, illetve ez után, de az 1916. év vége előtt lejárt üzleti évet megelőző három üzleti év nyereségéből részvényenként, illetőleg üzletrészenként kifizetett legmagasabb évi osztalékot. Ha azonban a fentiek szerint tekintetbe jövő három üzleti óv bármelyikében osztalék címén kifizetett legmagasabb összeg nem érné el a befizetett alaptőke 5°/o-át, vagy ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy egylet ezekre az üzleti évekre egyáltalában nem fizetett osztalékot, a hadi üzleti évek nyereségéből az elől említett címen összesen a befizetett alaptőke 5°/o-ának megfelelő összeg fizethető ki. Az igazgatóság tagjai és az ügyvezető igazgatók, esetleg mások részére a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedésóig nyereségrészesedés címén kifizethető összeg nem haladhatja meg a fentiek szerint figyelembe veendő három előző üzleti év nyereségéből kifizetett legmagasabb évi nyereségrészesedést. A nyereségrészesedós címén kifizethető összeg azonban oly arányban meghaladhatja a fentiek szerint figyelembe veendő három előző üzleti óv nyereségéből kifizetett legmagasabb évi nyereségrészesedést, amily arányban az előző bekezdés értelmében osztalék címén kifizethető összeg a, fentiek szerint figyelembe veendő három előző üzleti óv nyereségéből osztalék címén kifizetett legmagasabb összeget meghaladja. A pénzügyi hatóság a vállalat vagy egylet kérésére a fenti összegeknél nagyobb összegek kifizetését megengedheti, amennyiben a vállalat vagy egylet biztosítékul készpénzben vagy óvadókképes értékpapírokban a pénzügyi hatóság által megállapítandó oly összeget tesz le a m. kir. postatakarókpénztárnál, az osztrák-magyar banknál, vagy valamely a pénzügyi hatóság jóváhagyása mellett a fél által kijelölendő belföldi pénzintézetnél, amely megfelel a vállalat vagy egylet terhére a jelen törvény alapján ama üzletév végén, amelyre nézve a kifizetés szól, előreláthatólag kirovandó hadi nyereségadónak. Ez az összeg azonban a többletként kifizetendő összegnél kisebb nem lehet. A pónzügyminister e rendelkezések tekintetében indokolt esetekben könnyítéseket engedélyezhet. 22. §. Az 1. §. alá eső nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy egylet a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedése ós az adó kifizetése előtt csak a pénzügyi hatóság engedélyével oszolhat fel önkéntesen vagy alakulhat át más jogi személlyé. Az engedély nem tagadható meg, ha a hadi nyereségadó kellően biztosíttatik. Vállalkozások átruházása esetén az átvevő szavatol az átadó terhére annak idején kirovandó hadi nyereségadóért, ha az átruházás által az adónak az átadótól való behajtása veszélyeztetve lett. Képv. iromány. 1910—1915. LIV. kötet. 27