Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1303. A pénzügyi bizottság jelentése "a hadi nyereségadóról" szóló 1290. számú törvényjavaslat tárgyában

1303. szám. 205 II. A természetes személyek és jövedelemadó fizetésére köteles jogi személyek megadóztatása. 9. §. Hadi nyereségadó alá esnek azok a természetes ós jogi személyek, akik a fennálló törvények értelmében jövedelemadó fizetésére kötelesek, az ezen törvények rendelkezései értelmében adóköteles jövedelmeik után

v tekintet nélkül arra, hogy a jövedelemadó'az erre nézve fennálló törvények értelmében terhükre tényleg ki van-e vetve vagy sem. E természetes és jogi személyeknél az adóalap az a jövedelemtöbblet, amelyet az 1914., 1915. vagy 1916. években az 1913. évi jövedelmeikkel szemben — vagy az adóköteles fél választása szerint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelmeikkel szemben — tényleg elértek. Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kivánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául. Nincs adókivetésnek helye arra az évre, amelyben a jövedelem 13.000 K-t meg nem halad. Ha az 1913. évi jövedelem, illetve az 1911—1913. évi átlagos jövedelem 10.000 K-nál kevesebb vagy semmi sem volt, úgy ez a jövedelemtöbblet megállapítása céljából 10.000 K-val veendő számba. Az 1914., 1915. és 1916. évi jövedelem azoknál, akik a hadsególyezés. céljaira szolgáló jövedelemadó alá esnek, rendszerint azzal az összeggel veendő számba, amellyel az a jövedelemadónak az 1915., illetve 1916. ós 1917. évre való kivetésénél jogerősen meg lett állapítva. Ha a jövedelemadónak az 1915. évre való kivetésénél a jövedelemadó az 19J4. évi XLVI. t.-'cikk 8. §-a alapján az 1914. évi jövedelemnél kisebb jövedelem után lett megállapítva, az 1914. évi jövedelem azzal az összeggel veendő számba, amely az 1914. évi XLVI. t.-c. 8. §-a alapján az 1914. évi jövedelem gyanánt meg lett állapítva. Ha a fentiek szerint megállapított jövedelem a tényleges jövedelemnek nem felelne meg, úgy az adóköteles fél, mint a pénzügyi hatóság, a jövedelemnek újbóli megállapítását követelheti. Nincs azonban helye a jövedelem újbóli megállapításának olyan jogcímen, amely az illető évi jövedelem megállapítása tekintetében már a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletének tárgyát képezte. A jövedelem megállapítása ebben az esetben ama alapelvek ós eljárás szerint történik, amelyek szériát a jövedelem a fennálló törvények és szabályok értelmében a hadsegélyezés céljaira szolgáló jövedelemadó kivetése érdekében megállapíttatik. Hasonlóképen történik minden adókötelesre nézve az 1913. évi jövedelem, illetve esetleg az 1911—1913. évi átlagjövedelem, s azokra nézve, akik a hadsegélyezés céljaira szolgáló jövedelemadó alá nem esnek, az 1914., 1915. és 1916. évi jövedelem megállapítása is. Ezeknek a jövedelmeknek a megállapítása rendszerint az 1916. évi jövedelem megállapításával egyidejűleg' történik, de a pénzügyminister akár egyesekre nézve, akár általánosságban intézkedhetik úgy is, hogy az 1916. évet megelőző évekre vonatkozólag a jövedelem megállapítása az 1916. évi jövedelem megállapításától függetlenül s ezt megelőzőleg történjék. Azoknál, akiknek összjövedelmében olyan vállalati jövedelmek is foglaltatnak, amely jövedelmek az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 9. pontja értelmében a jövedelemadó szempontjából levonhatók, ezek a jövedelmek a hadi