Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1296. Törvényjavaslat a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezésének módosításáról

1296. szám. 169 A becslés költségeit a kincstár viseli abban az esetben, ha annak eredménye az illetékkötelezett fél által bevallott értéket 10 százaléknál többel nem haladja meg. Minden más esetben a költséget az illetékkötelezett fél tartozik viselni. A költségek közadók módjára hajtandók be. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény értelmében szükséges hatósági szakértői becslésre vonatkozó eljárást ós az alkalmazott becsüsök díját az igazságügyministerrel és belügyministerrel, Horvát-Szlavónországokban Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértve, rendeleti úton szabályozza. Hl. FEJEZET. A háborúban elesettek hagyatékainak illeték kedvezményezéséről. 11. §• Katonai szolgálatot teljesítő személyeknek hagyatékai az azok után járó illetékek szempontjából az alábbi kedvezményben részesülnek: 1. ha az örökhagyó a háborúban elesett, vagy 2. ha a háborúban szenvedett sebesülés vagy a katonai szolgálat folyamán szerzett betegség közvetlen következményei folytán meghalt, 3. ha az örökhagyó a háborúban eltűnt és holttá nyilváníttatott, az egyenes leszármazók és a házastárs örökösödése eseteiben a) illetékmentesek azok a hagyatékok, amelyeknek tiszta értéke 20.000 K-át nem halad meg, b) 20.000 K-tól 50.000 K-ig terjedő tiszta érték esetén az illetóki díjjegyzékben megállapított örökösödési és átruházási illetékeknek egynegyede, c) 50.000 K-án felüli, de 100.000 K-t meg nem haladó tiszta értékű hagyatékok után ezeknek az illetékeknek fele fizetendő. Az első bekezdésben felsorolt körülményeket annak kell igazolnia, aki a kedvezményekre igényt tart. A további eljárást a pénzügyminister rendeletileg szabályozza. Az első bekezdés 2. pontjának eseteiben illetékkedvezményeknek nincsen helye, ha örökhagyó a békekötés napjától számítandó hat hó eltelte után halt meg ; azt a napot, amelytől ezt a határidőt számítani kell, a pénzügyminister hirdetmény útján teszi közzé. Az igényelhető kedvezmények szempontjából katonai szolgálatot teljesítőknek tekintendők: 1. A fegyveres erőnek (közös hadsereg, haditengerészet, honvédség, népfölkelés) tényleges szolgálatban álló tagjai; 2. a csendőrség, pénzügyőrség ós állami erdészet személyzete, ha az 1886. évi XX. t.-c. 2. §-a értelmében a nép fölkeléshez csatlakozik, valamint a csendőrség és pénzügyőrség azon egyénei, akik a katonai határvédő (tengerpartvédő) szolgálatra vannak kirendelve; 3. azok az egyének, akik a véderőről szóló 1912. évi XXX. t.-c. 7. §-a vagy a hadi szolgáltatásról szóló 1912. évi LXVIII. t.-c. értelmében hadi célokra irányuló szolgálatokra alkalmaztatnak. A katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esnek a tábori csendőrök, továbbá azok a polgári személyek, akik a hadrakelt sereghez hivatalos minőségben szolgálattételre vannak beosztva, vagy a hadrakel Képv. iromány. 1910—1915. LIV. kötet. 22