Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1296. Törvényjavaslat a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezésének módosításáról

1296. szám. 167 azonban oly föld- vagy szőlőbirtoknál, amely valamely vízszabályozó vagy ármentesítő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vízszabályozási járulék levonásba hozandó, hacsak ez a költség az 1881. évi XLII. t.-c. 7., 14. és 15. §-ai értelmében a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál már figyelembe nem vétetett. 2. házbéradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelemnek: a) Budapest székesfővárosban tizennyolcszoros összege; b) általános házbóradó alá eső helyeken tizenötszörös összege; c) másutt tizenkétszeres összege. 3. házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadónak kétszázszoros összege. 4. a részint földadó, részint házbéradó vagy házosztályadó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztályadó alá eső ingatlanoknál az 1., 2. és 3. pont szerint kiszámítandó érték együttes összege. Az ideiglenesen adómentes ingatlanok törvényszerű legkisebb értékének kiszámításánál az a jövedelem, illetőleg az a házosztályadó veendő alapul, mely jövedelem után az adó kivetendő volna, illetve amely házosztályadóval az ingatlan megterhelendő lenne, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna. A törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál azon évet megelőző évi adó alapjául szolgáló bérjövedelem, illetve azon évet megelőző évi házosztályadó veendő alapul, amely évben a kincstár joga a kiszabandó illetékre nézve megnyílt. 6. §. Abban az esetben, ha igazolva van, hogy a törvényszerű legkisebb érték kiszámításának alapjául szolgáló házbórjövedelem, vagy házosztályadó a megállapítás óta a kincstár jogának az illetékre való megnyíltáig terjedő idő alatt azért csökkent, mert a házadó alá tartó só ingatlan, illetőleg annak egy része lebontás vagy elemi csapás folytán megszűnt, úgyszintén oly szőlőterületek átruházásánál, melyek annyira elpusztultak, hogy míveltetósük teljesen megszűnvén, parlagon hevernek és más mívelési ág szerint nem használhatók (1891. évi I. t.-c. 8. §.): az illeték alapjául szolgáló érték kiszámításánál e törvény 5. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem a 4. §. első ós második bekezdésében levő határozatok irányadók. 7. §. Ha az 5. §. 1—4. pontjai alatt felsorolt ingatlanok bármely kapcsolat folytán együttesen ruháztatnak át, az átruházott ingatlanok mindegyikére nézve külön-külön megállapítandó törvényszerű legkisebb értéknek együttes összege képezi azt a legkisebb értéket, melytől az illeték megállapításánál eltérni nem szabad, hacsak a 4. §. szerint megállapított vételár vagy becsérték ezt az együttes értéket felül nem haladja. Az együttesen átruházott ingatlanok összértékének meghatározásánál azonban nincsen helye annak, hogy az egyes vagyonnemek vagy vagyonrészek majd a törvényszerű legkisebb érték, majd a vételár, illetőleg becsérték