Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1291. Törvényjavaslat a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről
122 1291. szám. 49. és 66. §-ai, amelyekre az 1909. évi X. t.-c. 21. §-ának fent említett rendelkezése vonatkozik, nincsenek hatályban. A 2. pontban javasolt rendelkezésre vonatkozólag megjegyzem, hogy a dolog természetéből folyik, hogy szolgálati illetmény vagy ellátás alatt az 1909. évi X. t.-c. 21. §-a azt az összeget érti, amelyet a szolgálati viszonyban levő egyén munkaadójától ellenérték fejében kap, s amelyből a szolgálati járandóság nagyságának megállapítása szempontjából az idézett törvény 22. §-ában foglaltakon kívül egyebet levonni nem lehet így tehát ebben a vonatkozásban nem lehet levonni az adót sem. A 15. §-hoz. E szakaszba az 1914. évi XLVI. t.-c. 12. §-ában foglalt rendelkezések vétettek át. A 16. §-hoz. E szakaszba az 1914. évi XLVI t.-c. 13. §-ában foglalt rendelkezések vétettek át. A 17. §-hoz. E szakasz rendelkezéseire azért van szükség, hogy a jövedelemadó hozadékából a háború egész tartamára biztosifctassék hadsegélyezési célokra az az összeg, amely ily célból ezidőszerint rendelkezésre áll. A 18. §-hoz. E szakasz, ellentótben az 1914. év- XLVI. t.-c. 15. §-ában foglalt rendelkezésekkel, a jövedelemadót a II. osztályú keresetadó és a hadmentességi díj kivetésénél szintén az adóalaphoz számítja. Ez a rendelkezés a jövedelemadónak most bekövetkező állandósításában találja indokát. A másodosztályú keresetadónál ennek nincs nagyobb jelentősége, mivel ennek az adónemnek csupán négy: 2, 4, 6. és 8. K-ás tétele van (1908: V. t.-c. 6. §-a). Kihatásában sokkal fontosabb azonban a jövedelemadónak adóalappá tétele a hadmeiitességi díjnál, amely jelenleg akárhány díjkötelest alig pár korona erejéig terhel csak azért, mert vagy magának vagy szüleinek terhére nincsen olyan lajstrom szerint kivetett egyenesadó előírva, amely az 1883. évi IX. t.-c. értelmében a hadmentességi díj kivetésének alapjául szolgálhatna. Addig is, míg a hadmentességi díj gyökeres reformja ennek az adónemnek 1 ^ kivetését egészségesebb alapokra fektetheti, szükségesnek látom ennek a kiáltó aránytalanságnak ez alkalommal lehetővé váló orvoslását. A 19. §-hoz. A jövedelemadónak eddigi kivetése során a közigazgatási eljárásban az az elv érvényesült, hogy a jövedelemadó — .mely az adózónak a legkülönbözőbb helyekről, sőt esetleg a külföldről származó jövedelmeit egybefoglalva egy helyen adóztatja meg — nem tekinthető az 1872. évi XXXVI., az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkekben említett olyan állami egyenes adónak,
