Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1290. Törvényjavaslat a hadi nyereségadóról

1290. szám. 105 A 7. §-hoz. E szakasz, amely az adófizetési kötelezettség kijátszásának megakadályozását célozza, további megokolást nem igényel. A 8. §-hoz. Az e szakaszban foglalt rendelkezések azért szükségesek, mert enólkül a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek részbeni vagy egészbeni tulajdonát képező más ilyen vállalatok (fiók vállalatok) nyereségtöbblete mindkét vállalatnál adóztatás alá kerülne, ami annál is inkább elkerülendő, mert az ilyen vállalatok nyereségtöbblete — a vállalatnál és az egyes részvényeseknél,. illetve üzletrész tulajdonosoknál — már amúgy is kétszer kerül adó alá. A 9. §-hoz. E szakasz a természetes személyek adókötelezettsége iránt rendelkezik és egyben megjelöli a jogi személyeknek ama kategóriáit, amelyek a hadi nyereségadó fizetésére kötelezve vannak. Meghatározza továbbá azokat az elveket, melyek szerint a jövedelemtöbblet megállapításának történnie kell. Az egyes évek jövedelmének megállapítása a javaslat szerint a jövedelemadóban elfogadott elvek szerint eszközlendő. A jövedelemadó a 20.000 koronát meghaladó adóköteles jövedelemmel rendelkezőkre vonatkozólag az 1914. és 1915. évekre már meg lett állapítva, ezeknél tehát az 1914. és 1915. évi jövedelem összege minden további eljárás nélkül felhasználható lesz a hadi nyereségadó megállapításánál. Gondoskodás történik azonban arról, hogy az esetben, ha akár az adóköteles, akár a pénzügyi hatóság a jelzett' évekre, vagy azok valamelyikére a jövedelemadóban megállapított jövedelmet a tényleges jövedelemnek megfelelőnek nem tartaná: a jövedelemnek újból leendő megállapítását kérhesse. Csak természetes azonban, hogy ez az újbóli megállapítás nem kérhető olyan jogcímen, amely felett már az illető évi jövedelem megállapítása alkalmával döntött a m. kir. közigazgatási bíróság. A javaslat e szakaszának harmadik bekezdése az évi 13.000 K-t meg nem haladó jövedelmeknek adómentességet biztosít, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ebben a jövedelememelkedés. E rendelkezés a kisebb jövedelműek lehető kímélésében leli magyarázatát s tekintettel arra, hogy azoknál, akiknek az 1913. évi, illetve 1911—1913. évi átlagos jövedelme egyáltalában nem volt például azért, mert csak a hadiévek alatt lettek jövedelemadókötelesekké, vagy akiknek ez években jövedelme 10.000 K-nál kisebb volt, az összehasonlítás alapjául szolgáló jövedelem 10.000 K-nak veendő. Ezekre nézve ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a hadinyereségadó alól mentesülnek, ha a hadi üzleti évek alatt elért évi többjövedelmük 3.000 Kt meg nem halad. A 10. §-hoz. A háború nyomán keletkezett drágaságot legsúlyosabban a szolgálati és bérjárandóságból, illetve a nyugellátásból élők érzik, minthogy ezek adráguKépv. iromány. 1910—1915. LIV. kötet. 14