Képviselőházi irományok, 1910. LIII. kötet • 1969. sz.
Irományszámok - 1910-1269. A m. kir. ministerelnök ötödik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
65 4. §. A vételár hitelezése esetében a megállapított legmagasabb áron felül követelhető kamat kamatlába legfeljebb 2°/o-kal haladhatja meg az OsztrákMagyar Banknak az ügylet megkötésekor érvényben állott váltóleszámítolási kamatlábát. 5. §. A jelen rendeletben meghatározott fogyasztási cikkeknek a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló (kiskereskedelmi) forgalomban való árusítása esetében érvényes legmagasabb árakat a 6. §-ban megnevezett hatóságok állapítják meg. Ezeket különbözően ós pedig az 1. §-ban megállapított árakéhoz hasonló csökkenéssel kell megállapítani. • 6. §. A 2. ós az 5. §. szerint megállapítandó legmagasabb árakat Budapest székesfővárosban a tanács, a megyei törvényhatóságokban az alispán, a városi törvényhatóságokban a polgármester, Fiume városában és kerülr-tében a tanács határozza meg. 7. §. ; ' A 6. §-ban megnevezett. hatóságok kötelesek az általuk a 9. és 5. §. értelmében megállapított legmagasabb árakat legkésőbb 1915. évi december hó 16. napjáig az illető törvényhatóság hivatalos lapjában, valamint az érdekelt községekben ós városokban a helyi szokásnak megfelelően közhírré tenni és azokat a belügyministerhez, Horvát-Szlavonországokban a bánhoz haladéktalanul jelentés kíséretében felterjeszteni. Horvát-Szlavonországokban a megállapított legmagasabb árak közzétételét a bán rendelettel szabályozza. ' .'•-"'•• 8- §- . A belügyminister a 2. ós az 5. §. értelmében megállapított legmagasabb árakat a kereskedelemügyi ós a földmívelésügyi ministerrel, Horvát-Szlavonországokat illetőleg a bán a kereskedelemügyi ministerrel egyetórtőleg hivatalból is felülvizsgálhatja és a szükséghez képest megváltoztathatja. 9. §. A jelen rendeletben említett fogyasztási cikkeket tilos drágábban árusítani annál az árnál, amelyet a jelen rendelet vagy annak 2. és 5. £-a alapján a hatóság a vásárlás időpontjára nézve legmagasabb árul megállapít. Aki ezt a tilalmat megszegi, vagy e tilalomba ütköző ügyletet megkötésénél bármily módon közreműködik, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágást követ el és az 1914 : L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással ós hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Képv. iromány. 1910—1915. LHI. kötet. 9