Képviselőházi irományok, 1910. LIII. kötet • 1969. sz.

Irományszámok - 1910-1269. A m. kir. ministerelnök ötödik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

30 tandó közgyűlést, ha az alapszabályok szerint korábban kellene megtartani,, az üzleti év végétől számítandó hat hónapon belül bármely napra halaszthatja< Ha a részvénytársaság vagy a szövetkezet közgyűlését az 1. bekezdésben megszabott határidőn belül a hadiállapot következtében előállott elháríthatatlan akadály miatt nem tarthatja meg, vagy ha a közgyűlésnek az említett határidőn túl halasztását a hadiállapottal összefüggő egyéb különösméltánylást érdemlő körülmények indokolják, a kereskedelemügyi minister a közgyűlés megtartásának határidejét — a szükséghez képest esetleg ismételten is — megfelelő határozott időtartamra meghosszabbíthatja. Az engedélyezett halasztásról a kereskedelemügyi minister az illetékes cégbíróságot, egyidejűleg értesíti. 2. §. A részvénytársaság vagy a szövetkezet évi mérlegébe a tőzsdén jegyzett azokat az értékpapírokat, amelyeknek az üzleti év utolsó napján tőzsdei árfolyamuk nem volt, az 1875 : XXXVII. t.-cikk 199. §-a 1. pontjának megfelelően abban, az értékben kell felvenni, amely az üzleti év utolsó napján, értéküknek megfelel. A budapesti tőzsdén jegyzett ily értékpapírok legfeljebb azzal az árfolyammal vehetők fel, amelyen azokat a budapesti tőzsdén 1914. évi július hó 25. napján, e napi jegyzés hiányában pedig ezt a napot megelőzőleg legutoljára jegyezték. Az üzleti év folyamán szerzett ilyen értékpapírokat a beszerzési árban lehet felvenni, még ha ez az ár az említett tőzsdei árfolyamot meghaladja is, feltéve, hogy az üzleti óv végén meglevőmennyiségük meghaladja azt a mennyiséget, amely ugyanolyan értékpapírokból az 1914. évi július hó 25. napja után zárolt első üzleti év végén a részvénytársaságnak vagy a szövetkezetnek tulajdonában volt. A háború kezdete óta kibocsátott magyar állami kölcsönkötvények a kibocsátási árban vehetők fel. A különböző kibocsátású 6°/o-os m. kir. állami járadékkölcsön-kötvények a névérték 97°/o-val értékelhetők. 3. §. Részvénytársaság vagy szövetkezet az üzleti év nyereségéből osztalék, címén vagy bármely más címen -—• a tőkevisszafizetést is ideértve — részvényenkint, illetőleg üzletrészenkint csak oly összeget fizethet ki, amely öszszeg nem haladja meg az előző három üzleti év nyereségéből részvényenkint, illetőleg üzletrészenkint kifizetett legmagasabb évi osztalékot. Ha azonban. az előző három üzleti év bármelyikében osztalék címén, kifizetett legmagasabb összeg nem érné el a befizetett alaptőke 5°/o-át, vagy ha a részvénytársaság vagy a szövetkezet az utolsó három üzleti év egyikére sem fizetett osztalékot, az első bekezdésben említett címen az üzleti év nyereségéből öszszesen a befizetett alaptőke 5°/o-ának megfelelő összeg fizethető ki. Az igazgatóság tagjai és az ügyvezető igazgatók, esetleg mások részére nyereségrészesedés címén kifizethető összeg nem haladhatja meg az előző három üzleti év nyereségéből kifizetett legmagasabb évi nyereségrészesedést. A nyereségrészesedés címén kifizethető összeg azonban oly arányban meghaladhatja az előző három üzleti év nyereségéből kifizetett legmagasabb évi nyereségrészesedóst, amily arányban az előző bekezdés értelmében osztalék