Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1265. szám. 71 5.611.550 millió K (+ 141-600); 468-976 » » (0 348); 768-779 » » (+ 40-897); 261-615 » » (+ 56-604); 362-604 » » (1-387); 731-014 » » (+ 5-873); 1.735-157 » » (131-461); jegyezvén, hogy a zárjelek között feltüntetett összegek az év folyamán beállott értékgyarapodást ós órtékfbgyatkozást jelentik: ingatlan vagyon hasznos jogok termesztmények, anyagok, szerek és eszközök készpénz ........ értékpapírok . ... . . . állami követelések cselekvő hátralékok készpénzben ós cselekvő hátralékok értékpapírokban 2-173 » » (— 2-150). Az állami teher az 1914: I. félév végén 6.442-497 millió K állami adósságból (+ 246-272 millió K) 956-120 millió K készpénzhátralókból (— 8-735 millió K) és 176-972 millió K terhelő órtékpapirhátralékból (-5729 millió K) állott. E tótelek közül kétségtelenül a legfontosabb az állami adósságok számlája, melyen a bruttó gyarapodás tulajdonképen 501*652 millió K volt, ezt azonban 255-380 millió K-t tevő fogyatkozás, illetve törlesztés leszállítja a fentebb tiszta gyarapodásként megjelölt 246*272 millió koronára. Az 501*652 millió K bruttó adóssággyarapodásból 500 millió K a törvényhozás felhatalmazása alapján kibocsátott 4y2°/o-os törlesztóses magyar járadékkölcsönre esik, amivel szemben 441*250 millió K bevétel állott elő, míg a különbözetre eső 58 750 millió K a névérték és a beváltási érték között mutatkozó veszteséget jelenti; 1-652 millió K az »egyes tárcákat terhelő adósságok« számláján fordul elő gyarapodásként, de nem pénzbevétellel, hanem részben ingatlan vagvonnal, részben pedig értékpapirgyarapodással van ellensúlyozva. A zárszámadás jövedelmi mérlege szerint vagyongyarapításra fordított pénzkiadások összege 473-379 millió K-t, a vagyonfogyátkozásból eredő pénzbevételek összege pedig 479-920 millió K-t tett. Ezen az alapon az állami vagyon értéke 6-541 millió K-val fogyatkozott, minthogy azonban •egyéb címeken még további 115-639 millió K fogyatkozás állott elő, végeredményben az állam összes vagyonának 1914 : I. félévi fogyatkozása, miként már fentebb jelezve lett, 122-180 millió K volt. A bizottság az 1914 : I. félévi állami zárszámadásnak ezt a részét is tudomásul vehetőnek találta. Alapok és alapítványok. A legfőbb állami számvevőszék zárszámadási jelentésében kimutatott 159 alap és alapítvány vagyona az 1914: I. félév végével 304-026 millió K-t képviselt. A bizottság ezúttal is kifejezést ad abbeli kívánalmának, amely szerint az alapítványi jog szabályozásáról, valamint az alapok ós alapítványok irányában gyakorlandó ellenőrzés módozatairól törvényhozási úton mielőbb gondoskodni kellene.