Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1265. szám. 69 A fentebb fel nem sorolt eltérések kisebb összegűek és kevésbé jelen­tősek. Egybefoglalván az eddigieket és összehasonlítván az 1914. óv első felé­nek túlkiadásait és előirányzat nélküli kiadásait az előző évek hasonló ter­mészetű hiteleltéróseivel, tapasztaljuk a következőket: Bruttó túlkiadás Előirányzat nélküli kiadás millió Meg­takarítás korona Összes nettó kiadási többlet 105541 59-198 125-207 39532 66-007 33-935 57911 42-031 82-532 81-010 62-071 101-471 97-424 64-129 58-096 103-457 52-770 29-599 62-603 19-766 40-993 29-846 29-679 41-160 66-021 29153 38-322 56-852 Mint a fentebbiekből kitetszik, az 1914 : I. félévi túlkiadások mind az 1910. év felével, mind az 1911-—1913. évek átlagának felével szemben tete­mes emelkedést, — az előirányzat nélküli kiadások pedig mind az 1910.* év felével, mind az 1911—1913. évek átlagának felével szemben némi apadást mutatnak, a tiszta eredmény (kiadási többlet) irányzata a megtakarításoknak figyelembe vételével következetesen emelkedő. Bár a kormányt az államháztartás vitelében a legszigorúbb takarékos­ság vezérelte, mégis a rendkívüli külpolitikai viszonyok, a bizonytalan pénz­ügyi és közgazdasági helyzet, az elemi csapásokkal sújtott lakosság súlyos helyze­tének enyhítése, valamint a zárszámadási jelentésben tüzetesen ismertetett egyéb körülmények folytán szükségszerűen előállott az a helyzet, hogy a halasztást nem tűrő szükségletek kielégítését a költségvetési hitelek keretén túl mint túlkiadásokat, illetve előirányzat nélküli kiadásokat kellett teljesíteni. Megjegyzi a bizottság, hogy a szóban levő kiadásoknak halaszthatatlan voltára való tekintettel a kormány nem tehetett eleget az állami számvitel­ről szóló 1897. évi XX. t.-c. 16. §-a azon követelményének, amely szerint a, szükségletek kielégítésére a törvényhozástól pót-, illetve rendkívüli hite­leket kellett volna kieszközölnie. Minthogy pedig a bizottság a tényleg előfordult túlkiadásokat és elő­irányzati nélküli kiadásokat kellően megokoltaknak találta, ezeket tudomásul vette és az alábbi határozati javaslat szerint azokra nézve a kormánynak a, felmentvónyt megadandónak véli. Az eddig tárgyaltakon kívül előfordultak az 1914. óv első felében oly eltérések is a költségvetéstől, amelyek túlkiadást ugyan nem okoztak, de amelyek a fennálló törvényes szabályok szempontjából mégis igazolást igényel­nek az országgyűlés előtt. Ezek közül legfontosabbak a költségvetésileg megállapított személyzeti és fizetési állományrendszertől való eltérések (létszámtúllópósek). Az ilyen eltérések is érintvén a törvényhozás budgetjogát és sok esetben maradandó pénzügyi kihatással is birván, a bizottság azokat annál is inkább felemlíti, mert az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. 33. §-a szerint <isak olyan járandóságot szabad utalványozni, mely a költségvetésileg jóvá­1910-ben . . .­1911-ben . . . 1912-ben . . . 1913-ban ... 1910 fele . . . 1911—1913. évek 1 átlagának fele } 1914. I. félévben

Next

/
Thumbnails
Contents