Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1265. szám. 67 kozó állomásokra 231 ezer K és beszerzett forgalmi eszközökre 2*504 millió K esik. Az állami vasgyáraknál mutatkozó 425 ezer K kiadási többlet előirányzat nélküli kiadásokból származik, mely Összegből, a nagyobb összegeket véve, a diósgyőri Martin-acélgyártás fejlesztésére 216 ezer K, a salakgranulálás ós salaktéglagyár létesítésére pedig 165 ezer K esik. Az egészségügyi intézményeknél 221 ezer K előirányzat nélküli kiadás lett utalványozva, mert egészségügyi és tűzbiztonsági szempontok miatt a budapest-lipótmezei állami elmegyógyintézetben létesítendő központi melegviz-fűtési ós melegvíz-szolgáltatási, valamint gőzkonyha-berendezési munkálatokat továbbra elhalasztani nem lehetett. A rendes, átmeneti és beruházási kezelésben fentebb fel nem sorolt túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások a megnevezetteknél kisebb összegűek és kisebb jelentőségűek. A megtakarítások közül ertlítést érdemelnek: a rendes kezelésben: a közösügyi kiadásoknál 12-413 millió K, a pénzverés és fémbeváltásnál 2*401 millió K, a nem állami elemi iskolák segélyezésénél 1016 millió K, a bosnyák-hercegovinai vasúti hálózatkiépítésének előmozdítására fizetendő járuléknál 884 ezer K, a selyemtenyésztés emelésénél 777 ezer K, a fémkohászatnál 611 ezer K, a pénzügyi igazgatóságoknál f-tb. 550 ezer K, a honvédcsapatoknál 326 ezer K, a kőszénbányászatnál 297 ezer K, a pénzügyőrségnél 268 ezer K, az egyenes adóknál 243 ezer K, a fogyasztási és italadóknál 217 ezer K, az országos betegápolási alapnál 205 ezer K, a vasúti kamat biztosítási előlegezéseknél 203 ezer K; a rendkívü

I kiadások átmeneti kezelésében: a szőlészet ós borászatnál 443 ezer K, az állami jószágok- és telepítési szolgálatnál 302 ezer K, a hajózásnál 238 ezer K; a rendkívüli kiadások beruházási kezelésben csak egy helyen, nevezetesen a földmívelósügyi tárca »Kincstári birtokok és fürdők« címénél fordul elő a hitellel szemben jóval kisebb, vagyis 237 ezer K-val kevesebb utalványozás. A be\étell kezelésben 8-086 millió K tiszta bevételi kevesblet mutatkozik, amennyiben a rendes bevételek tisztán 17-554 millió K-val kevesebbet, a rendkívüli bevételek ellenben tisztán 9-468 millió K-val többet eredményeztek az előirányzatnál. A tiszta eredmények itt is úgy állottak elő, hogy az előírás némely ágazatoknál meghaladta az előirányzatot, másoknál ellenben az előirányzat mögött maradt. Nevezetesen tett a bevételi többletek bruttó összege a rendes kezelésben 69-094 millió K-t, és a rendkívüli kezelésben 9855 millió K-t, amivel szemben azonban más ágazatoknál a rendes kezelésben 86-648 millió K és a rendkívüli kezelésben 387 ezer K bevételi kevesblet áll. A rendes kezelés bevételi kevesbletei közül a legjelentősebb tétellel találkozunk a m. kir. államvasutaknál, ahol 26'967 millió K-val kisebb bevételt értek el. A bevételek visszamaradása egyrészt a kedvezőtlen közgazdasági helyzetnek a következménye, másrészt pedig ez a visszamaradás főleg abban találja magyarázatát, hogy az 1914. óv első felére a bevétel az 1913. évre előirányzott bevételek felében állapíttatott meg, holott tapasztalat szerint az első félévi bevételek az egész évi bevételeknek csak mintegy 46°/o-át teszik. Afogyasztási és Haladóknál a bevétel 6'909 millió K-val maradt az előirányzat mögött, mely visszamaradás okát főleg a kedvezőtlen gazdasági helyzetben, továbbá a szőlőtermelés rossz eredményében és ezenkívül a szeszadótétel tervbe vett felemelésének elmaradásában találjuk. A selyemtenyésztésnél 9*