Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.
Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1265. szám. 65 károk helyreállításánál 527 ezer K, a baleset és elemi események következtében fizetendő kárpótlásoknál 367 ezer K, a tűzkár elleni biztosításnál 205 ezer K többkiadás keletkezett, ezenkívül anyagszerek gyarapítására 12 037 millió K előirányzat nélküli kiadás utalványoztatott. Jelentékeny a túlkiadás —•• 12'312 millió K — a 4°/o-os magyar koronajáradékkölcsön címnél; ezen túlkiadást egyrészt az 1912. évi IV. t.-c. 2. §-a alapján kibocsátott pénztárjegyek beváltására szükséges készpénz részbeni beszerzésére újabban kibocsátott pénztárjegyek utáni kamatok, valamint az 1914. évi február hóban, kibocsátott 500 millió K névértékű 4 1 /'2°/o-os törlesztéses m. járadókkölcsönkötvények utáni kamatok, másrészt pedig a felmerült bankjutalék és árfolyamveszteség idézte elő. A dohány jövedéknél mutatkozó 8-895 millió K többkiadás oka az, hogy az 1913. évi dohánytermés nagyobb részének beváltása az 1914. év első felére esett és hogy a török dohányok ára a Balkán-háborúk következtében emelkedett. Az állami vasgyáraknai 7354 millió K a túlkiadás, ami a gyárak kedvezőbb foglalkoztatásának és termelésének természetes folyománya. A nyugdíjaknál mutatkozó 5905 millió K túlkiadás a félév fíxlyamán nagyobb számú előre nem látott nyugdíjazások utalványozása és főképen azon körülmény folytán állott elő, hogy az 1912. évi LXV. t.-cikken alapuló igények kielégítésére megfelelő hitel nem állott rendelkezésre. A posta, távírda és távbeszélőnél 1'034 millió K túlkiadást részben a költségvetés szerint tervezettnél nagyobb mérvű forgalom okozta, aminek nyomában úgy a személyi járandóságok (napidíjak és bérek, valamint a rendkívüli munkadíjak), mint az üzemi kiadások, ezek közt a nem kincstári hivatalok fentartási költségei, továbbá a távírda- és távbeszélővonalak fentartása tetemesen emelkedtek, másrészt növelték a túlkiadást az előirányzat nélkül utalványozott lakáspénzkülönbözetek. Az állami elemi népiskoláknál a kimutatott 774 ezer K túlkiadás túlnyomó része a tanítók fizetésének rendezésére vonatkozó 1913. évi XV. t.-cikk folyományaként állott elő. A népnevelési intézetek közös szükségleténél kimutatott 498 ezer K túlkiadás onnan származik, hogy az országos tanítói nyugdíjintézet ezen címnél utalványozott évi segélyének és a nyugdíj intézeti járulékok utáni évi kárpótlásoknak csak félévi összege lett tévedésből előirányozva, holott ezen összegek minden év január havában beálló esedékességgel vannak utalványozva. A m. kir. csendőrség túlkiadása 476 ezer K, melyet legnagyobb részben az 1914. év január havában Budapestre az államrendőrség támogatására összpontosított csendőrség után felmerült utazási költség és a külpolitikai viszonyok következtében szükségessé vált vezénylésekkel kapcsolatban felmerült vezényeltetési és elszállásolási költségek idéztek elő. A kir. ügyészségeknél felmerült 462 ezer K túlkiadást különösen az idézte elő,, hogy a bűnügyi főtárgyaiások nagy része az év első felében tartatott meg r és a megállapított tanuzási, szakértői ós tolmácsdíjak, valamint az útiköltségek nagy összegre rúgtak. A sójövedék 402 ezer K túlkiadása a sótermelós fokozásában, a munkabérek emelkedésében és a nagyobb mennyiségű csomagolóanyag beszerzésében, valamint az árvizek következtében szükségessé vált munkálatokban találja indokát. A minister elnökség költségeinél kimutatott. 329 ezer K hiteltúllépést egyrészt a ministerelnöki palotában foganatosított rendkívüli tatarozás, valamint egyes berendezési és felszerelési tárgyak pótlása, másrészt pedig a ministerelnöki házi pénztárban kezelt külföldi alap javadalmazására a kivándorlási alap hozzájárulásából előirányzat nélküli kiadásként utalványozott 300 ezer K idézte elő; ez utóbbi kiadás azonban csak keresztülvezetóst jelent, mert ez az összeg csak az ellenőrzés hatályosabbvolta érdekében lett a ministerelnökség . tárcakezelésóben egyrészt mint előKépv. iromány. 1910—1915. LII. kötet. 9
