Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.
Irományszámok - 1910-1268. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a somorja-uszori helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
1268. szám. L73 a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok ós kút* vizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára a jótállási határidők alatt, szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes költségére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 20°/o3-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán a fővonalon 300 m.-nél, a somorjai gőzmalomhoz vezető vontató vágányon pedig 250 m.-nél kisebb fólátmórővel nem szabad birniok. A kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazása veendő figyelembe. Ellenkező irányú kanyarulatok között legalább 10 m. hosszú, túlemelós nélküli egyenesnek el kell férnie. A vasút irány- ós leitési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- ós lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*0 m.-nél kisebb nem lehet. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelósnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 méter magasságig l 1 /-! vagy l 1 /^ lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-jz lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. « Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kimólésóvel, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül ós úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási
