Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1268. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a somorja-uszori helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

1268. szám. 161 5. §. A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A pozsony-komáromi egyesült helyi érdekű vasút Somorja-Uszor állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságának közbenjöttével a pozsony-komáromi egyesült helyi érdekű vasút részvénytársasággal a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések ós átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (póagejog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (póagejog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 523.000 K, azaz ötszázhuszonháromezer koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 40.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetórtőleg állapltja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 5.000 korona kihasítandó és készpénzben vagy a helyi érdekű vasút építésére ós üzletére alakítandó részvénytársaság ' teljes névértékkel számított részvényeiben mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 2.500 korona — az engedélyezési tárgyaKépv. iromány. 1910—1915. LII. kötet. 21