Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.
Irományszámok - 1910-1266. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zabok-stubicai helyi érdekű vasút enedélyezésének megtörténtéről
1266 szám. 115 teni — és pedig az állomások, a magasépítmények, járóművek ós a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fél. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében, kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára a jótállási határidők alatt szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes költségére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/oo-ben állapíttatik meg. A kanyarulatok minimális sugara a nyilt pályán általában 300 méterben állapíttatik meg; a 70/79 szelvények közti vonalrészen azonban kivételesen 250 m. sugár is alkalmazható. A vasút irány- ós lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4 0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 méter magasságig l 1 /* vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nag} r obb magasságnál pedig legalább l 1 /^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési ós lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek ós vízlefolyásnak, valamint a pályatest ós tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti ós mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyag15"
