Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1266. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zabok-stubicai helyi érdekű vasút enedélyezésének megtörténtéről

1266. szám. 111 az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó címletek ós szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez feltérj esztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a címletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatosítanotok. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e címen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22 §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedólyezósi szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal ós az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) ós c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 60 évben állapíttatik meg. Ezen 60 év leteltével a vasút és annak összes tartozókai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába ós szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasútat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének ós üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pályaterületet és földjót, a föld- ós műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távirda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7. §-ban megjelölt rendes és külön tartalékalapoknak az átvétel idejében fennálló vagyonát, ellenben az engedélyesek vagy jogutódaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot ós a kühnlevő