Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.
Irományszámok - 1910-1235. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények újabb kiegészítésére vonatkozó 1212. számú törvényjavaslat tárgyában
88 1238. szám. szükséglet biztosítására zár alá vett készlettel annak birtokosa, ha a készlet a viszonyok kényszere alatt vagy más okból egy ideig még az ő kezén marad, jogellenesen rendelkezik, azt.elidegeníti, felhasználja vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja. Ismételten megtörtónt ez a most folyamatban levő tengeri-rekvirálások során is. A hatóság által igénybevett tengerit, amelyre a hatóság a közszükséglet céljaira bizton számíthatni vélt, a birtokos feletette, mert a haszon, amelyre a hizlalás révén számíthatott, tetemesen meghaladta azt az árat, amelyet a tengeriért a maximális árak alapján kapott volna. Nem kell bővebben megvilágítani azt, hogy ezeknek a visszaéléseknek az elharapódzása mily nagy mértékben veszélyezteti a kormány által a közszükséglet biztosítására tett intézkedések hatályosságát. Igaz, hogy az ilyen jogellenes, rendelkezés rendesen megállapítja a kihágás vagy esetleg valamely még súlyosabb bűncselekmény tény állad okát is; ezek a büntetőjogi rendelkezések azonban a tapasztalat tanulsága szerint kellő garanciát magukban még sem nyújtanak azon vagyoni előny miatt, amelyet a fél az ily jogellenes rendelkezéssel magának biztosíthat, továbbá az eljárásnak szükségszerű hosszabb tartama és a hatóságnak enyhe gyakorlata miatt. Indokoltnak látszik ezért az említett visszaélések meggátlására a büntető megtorláson kívül más módon is gondoskodni. A javaslatba hozott 2. §. erre a célra a közérdeket ért sérelem kiegyenlítését célzó kártérítési (elógtételi) kötelezettséget állapít meg és a kártérítő összeg megállapítását — amely összeg konkrét kárra való tekintet nélkül a közszükséglet kielégítése elől elvont tárgy értékének háromszorosáig terjedhet — a közigazgatási hatóságra bízza. Magát az eljárást, amelynek során mindenesetre módot kell majd adni a félnek arra, hogy nyilatkozzék, valamint az eljárásra hivatott hatóságokat és az igénybe vehető jogorvoslatokat a minisztérium rendelettel fogja megállapítani annak szem előtt tartásával, hogy az eljárás lehetőleg rövid legyen. Minthogy a javaslatba hozott rendelkezés nem büntetőjogi jellegű, ebből levezethető volna esetleg az, hogy a kártérítő összeg kiszabása érintetlenül hagyja a félnek büntetőjogi felelősségét; minden félreértés kizárása végett azonban célszerűnek látszott erre kifejezetten utalni. A gyakorlati életet tartva szem előtt, a kártéritő összeg behajtása az esetek túlnyomó számában tényleg csak a jogosulatlanul szerzett anyagi előny elvesztését fogja a félre nézve jelenteni, ami még korántsem indokolná a büntetőjogi felelősség alól való mentesítését. A 2—8. §~okhoz. Az említett új §-nak 2. §-ként felvétele folytán a tövónyjavaslat eredeti 2—8. §-ainak számozása is megfelelően változott. Mindezek alapján az 1212. számú törvényjavaslatot a fentiek szerint kiegészített szövegében •/• alatt bemutatjuk ós azt úgy általánosságban, mint részleteiben a t. Háznak elfogadásra ajánljuk. Kelt Budapesten, 1915. évi december hó 4. napján. íd. Erdély Sándor s. K, Illés József k k, az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bieottság előadója, Beöthy László s. 1c. } Rakovszky Iván s. fc, a közigazgatási bizottság h. elnöke. a közigazgatási bizottság előadóját
