Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1227. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről

1227. szám. 67 nek. A m. kir. posta-, távirda- és távbeszélőnél alkalmazott kezelőnőknek. Az v állami hivatalokban, intézeteknél és vállalatoknál, továbbá a vármegyéknél ós a vármegyei közkórházaknál, valamint az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott díjnokoknak. c) A rendszeres illetmények élvezetében álló állami és vármegyei altiszteknek ós hivatalszolgáknak, ideértve az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott altiszteket ós szolgákat is. A m. kir. állam vasúti alkalmazottak B. táblázatába tartozó alkalmazottaknak. A posta-, távirda- és távbeszélő alkalmazottak G. táblázatába tartozó alkalmazottaknak, a fent b) pont alatt már említett kezelőnők kivételével. A m. kir. állami rendőrség ós a m. kir. határrendőrség őrszemélyzetének. A m. kir. pénzügyőrség legénységének,. Az állami napibóres hivatalszolgáknak. Az állami és a vármegyei útkaparóknak. A rendszeres illetményekkel nem bíró egyéb állandó állami ós vármegyei alkalmazottak közül azoknak, akiknek az 1912. évi XXXV. t,-c. értelmében családi pótlókra is igényök van. d) A községi ós körorvosoknak. Az 1913. évi XVI. t.-c. határozmányai alá tartozó községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítóknak ós tanítónőknek. A községi és körjegyzőknek, továbbá a segódjegyzőknek. A rendszeresített állandó állásokat betöltő községi közigazgatási alkalmazottaknak (iktató, irodatiszt, pénztári tiszt, számvevőségi tiszt, írnok stb.). A jelen törvény határozmányai szempontjából az állami alkalmazottakkal egyenlők a Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsánál, továbbá a kormány kezelése alatt álló közalapoknál ós közalapítványoknál, valamint az állami intézeteknél ós a kormány kezelése alatt álló közalapokból ós közalapítványokból fentartott intézeteknél alkalmazottak. Nem rószesítendők a jelen szakaszban említett egyszeri segélyben azok az alkalmazottak, akik — anélkül, hogy a mozgósítás tolytán tényleges katonai szolgálatra bevonultak volna — 1916. évi január 1-én szolgálati beosztásukból folyólag a cs. és kir. hadügyi tárca terhére bármily címen folyósított állandó külön javadalmazás élvezetében állanak. ' % §' • . Az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak részére az egyszeri segély összege a következőképen állapítandó meg: az 1. §. a) és c) pontjai alá tartozó alkalmazott részére az alkalmazottat 1916. évi január 1-én megillető fizetés természetével bíró illetmény, illetőleg évi-, havi-, heti- vagy napi díj, bór vagy zsold egy évre számított összegének 20°/o-ában. Annál az alkalmazottnál, aki 1916. évi január 1-én bármely okból fizetés természetével bíró illetményeinek (évi-, havi-, heti- vagy napi díjának, bérének vagy zsoldjának) csak egy részére tarthat igényt, a 20°A> az illetményeknek csak e része után számítható. A fentiek szerint számított egyszeri segély összege azonban az 1. §. a) pontja alá tartozó alkalmazottnál 400 Knál, az 1. §. c) pontja alá tartozó alkalmazottnál pedig 200 Knál kevesebb nem lehet; az 1. §. b) pontja alá tartozó alkalmazott részére 300 Kban; az 1. §. d) pontja alá tartozó alkalmazottak közül a községi és körorvosok, továbbá a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók és tanítónők részére, valamint a községi ós körjegyzők részére 400 Kban, a segédjegyzők részére 300 Kban, az egyszeri segélyben részesülő többi községi alkalmazott részére pedig 200 Kban. t 9*