Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.
Irományszámok - 1910-1225. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése" tárgyában benyujtott 1207. számú törvényjavaslatról
Iü25. szám. 55 kérdés nagy fontosságára való tekintettel leghelyesebben egy külön törvény alakjában volna megoldható és ennélfogva azt javasolja, hogy az indemnitási javaslatnak 5—8. §-ai és a 9. §. második bekezdése töröltessenek. A másik rendkívüli intézkedés, amelyet a pénzügyminister úr törvényjavaslata magában foglal (11. §.), a hadsegélyezés céljaira már ezidén szedett rendkívüli jövedelmi adónak a jövő esztendőre való további megajánlása. Ezenkívül a hadijövedelmeknek teljesebb megadóztatása céljából a 11. §. 4. pontja és a 12. §. újabb intézkedést tartalmaznak. A tisztelt képviselőház előtt ismeretes, hogy bizottságunk tavaly amellett foglalt állást, hogy a 20.000 koronán felüli évi jövedelmek hadsegélyezési célokra az 1909 : X. törvénycikkben tervezett jövedelmi adónak részleges életbeléptetése által megadóztathatok legyenek ós a közvélemény némely részének evvel ellenkező hangulata, illetőleg félelme dacára ebbeli álláspontunkat és a kormánynak idevonatkozó kezdeményezését a t. Ház magáévá tette. A hadi adónak ez a próbakisérlete, dacára az itt-ott mutatkozó hiánynak és dacára annak, hogy pénzügyi közigazgatásunk igen megfogyott személyzettel volt kénytelen e nehéz problémával foglalkozni, általában sikerültnek mondható. Sajnos, a törvénynek késői megszavazása ós még későbbi életbeléptetése folytán ma még teljes képet nem tárhatunk a t. Ház elé abban a tekintetben, hogy ez az adónem, melynek adórendszerünk jövendő alakulása szempontjából úgyszólván úttörő szolgálatot is kell végeznie, teljes egészében mily eredménynyel járt ós mily következtetések vonhatók le belőle; de bizonyára érdekelni fogja a t. Házat, ha a rendelkezésünkre álló töredékes adatokat is közöljük és azokból némely tanulságot már most is leszűrni kívánunk. A rendkívüli hadi adónak adatai eddig nagyjából Budapest székesfővárosból ós 31 vármegyéből ismeretesek. Bár a budapesti kivetés még nem teljes, a kivetés összege 12 millió koronára becsülhető; '31 vármegyének összes eredménye alig haladja meg a 3-5 milliót. Tekintettel, arra, hogy az eddigi adatokkal szolgáló 31 törvényhatóság kétségtelenül az ország szegényebb részét képezik, a többi törvényhatóság hadi adószolgáltatását' 7 millióra becsülhetjük, úgy, hogy a 20.000 koronán felüli jövedelmek megadóztatása 21—22 millió koronát eredményez, még pedig csupán a magyar anyaországra nézve, miután Horvát-Szia vonországok adatai még hiányoznak, s egyik kimutatásunkban sem szerepelnek. Mint a t. Ház előtt bölcsen ismeretes, a pénzügyminiszter úr ézt az összeget 15 millióval, bizottságunk pedig nála még szigorúbb mórtékkel mérve, 12 millióval irányozta annak idején elő. Ebből megállapítható az, hogy az adó nagyobb hozamot adott, a miből viszont az a következtetés vonható le, hogy több 20.000 koronánál nagyobb jövedelemmel biró adóalannyal rendelkezünk, semmint ezt feltettük. Budapest székesfővárosban és a nevezett 31 vármegyében 7.144 ily adóalany rovatott meg és a hiányzó törvényhatóságokra való tekintettel az összes adózók számát, tehát azokét, kiknek 20.000 koronánál nagyobb jövedelmük van, kereken 11.000—12.000-re becsülhetjük. Ha most már azt a kérdést veti fel a bizottság, hogy ezek a jövedelmek mily forrásokból származnak és mily terheket viselnek, a következő táblázat adja erre a felvilágosítást:
