Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1221. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a hadmíveletek folytán elpusztult vagy megrongált községekben fekvő ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó kivételes intézkedések tárgyában benyujtott 1208. számú törvényjavaslatról

1221. szám. 45 sági érdekek« helyébe tétessék-e a mindezeket magában foglaló és mégis általánosabb »közérdek« kitétel s az 1. §. 1. bekezdésből hagyassék-e ki a második mondat, mint amely a rendezés lehetőségét szűkebb körre szorítja. A bizottság azonban a felvetett kérdések megfontolása után a törvényjavaslat eredeti szövegét fogadta el, mert az a belsőségek rendezését intéző közegeknek netalán túlhajtott igényekkel szemben megszabja azt a keretet, amelyben a rendezésnek végbe kell mennie és amelyet túllépni már csak a rendelkezésre álló összegekre való tekinteteknél fogva sem volna kívánatos. Felmerült az a kérdés is, hogy a 3. §. különösen tekintettel az abban foglalt határidőre is, elegendő védelmet fog-e nyújtani a belsőségek jelenlegi birtokosainak az esetleges visszaélésekkel, főleg pedig a rosszhiszemű végrehajtásokkal szemben, másrészt pedig, hogy a jóhiszemű hitelezők érdekei kellő méltánylásban fognak-e részesülni. A felvetett kérdések folytán megállapítást nyert, hogy a védelmi idő korlátozását a jóhiszemű forgalom teszi kívánatossá és hogy a 3. §. a védelmet nemcsak az állami vagy társadalmi segéllyel emelt épületnek, hanem az egész belsőségnek, amelyen az épületet emelték, sőt a vele egy jószágtestet alkotó más telekkönyvi részleteknek is megadja s a törvényhozás által adandó felhatalmazás alapján kibocsátandó rendelet dolga lesz ennek a védelemnek részleteit figyelemmel a megóvandó jogos érdekekre, az esetek egyéni sajátságaira ós a helyi viszonyokra, akként megállapítani, hogy a védelem a kellő hatállyal bírjon. A jóhiszemű hitelezők érdekei tekintetében pedig utalás történt a kormány fentemlített rendeletének 26. §-ára, amely bizonyos körülmények között a követelések érvényesítését lehetővé teszi ugyan, de egyúttal gondoskodik arról, hogy az az értékemelkedés, amely az állami vagy. társadalmi segély folytán állott elő, ne a hitelezőnek, hanem a belsőség birtokosának jusson, mert a segélyt adományozóik a kárt szenvedett birtokos gazdasági helyzetének javítására adták. Mindezeknél fogva a bizottság a hadműveletek folytán elpusztult vagy megrongált községekben fekvő ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó kivételes intézkedésekről készült törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is változatlanul elfogadta és azzal a tiszteletteljes javaslattal terjeszti a tisztelt képviselőház elé, hogy azt mind általánosságban, mind részleteiben is eredeti szövegében elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1915. évi december hó 1. napján. id. Erdély Sándor s. k, Hegedűs Kálmán s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság élőadója.