Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1239. A pénzügyi bizottság jelentése "a közszolgálati alkalmazottak háborús segélye" tárgyában benyujtott 1227. sz. törvényjavaslatról

106 ' . , 1239. szám. Az az alkalmazott, akinek fizetés természetével bíró illetményei (évi-, havi-, heti- vagy napi díja, bére vagy zsoldja) 1916. évi január 1-én bármely okból teljesen be vannak szüntetve, egyszeri segélyre nem tarthat igényt. A fentiek szerint megállapított egyszeri segély 1916. évi január 1-étől kezdve tíz' egyenlő előzetes havi részletben fizetendő ki az alkalmazott részére. Ha az alkalmazott 1916. évi január 1-je után a tényleges szolgálat kötelékéből megvált, vagy ha az alkalmazottnak illetményei bármely más okból teljesen beszüntethettek, ő s illetve jogutódai az egyszeri segélynek az illetmények beszüntetése napjáig még esedékessé nem vált részleteire nem tarthatnak igényt. A jelen törvény alapján engedélyezett egyszeri segély minden állami, törvényhatósági vagy községi adó alól mentes, tehát az 1909. évi X. t.-c., illetve »az 1915/16. költségvetési óv első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az 1915/16. költségvetési év végóig való kitérjesztésére« vonatkozó törvény 7. §-a szerint fizetendő jövedelmi adó alá sem esik. Az egyszeri segély egyes havi részletei az ugyanakkor esedékessé váló rendszeres illetményekkel együtt egy nyugtára vehetők fel az alkalmazott által. A jelen törvény alapján engedélyezett egyszeri segélyre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani; s a szóbanforgó egyszeri segélyt sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében ' lefoglalni nem lehet. Azokra a kérdésekre nézve, hogy a jelen törvény alapján jár-e segély, Valamint a segély mérvére nézve, határozat hozatalra — minden más eljárás kizárásával — az alkalmazott járandóságainak utalványozására hivatott közigazgatási hatóság és másodfokon a minister (a legfőbb állami számvevőszék elnöke) illetékes. '-.•:'•'••• V ' :-:V- * . 3. §. A 2. §. határozmányai szerint megállapítandó egyszeri segélyek céljaira szükséges összegeket — az 1. §. első bekezdésében megjelölt kereten belől — mint külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásokat kell elszámolni a vonatkozó évek állami zárszámadásaiban, ós pedig olyképen, hogy az állami és az államvasuti alkalmazottak részére utalványozandó egyszeri segélyek azoknál a költségvetési fejezeteknél és címeknél — a személyi járandóságoknál e célra nyitandó külön alrovaton (költségvetési tételen) — nyerjenek elszámolást, amely költségvetési fejezet és cím terhére az alkalmazott rendes illetményeit élvezi; a vármegyei, valamint a jelen törvény 1. §-ának d) pontja alatt említett alkalmazottaknak, továbbá az állami fizetóskiegószítésben részesülő nem állami tanároknak, tanítóknak és óvónőknek járó egyszeri segélyek fedezésére az illető alapok, iskolák stb. részére a tényleges szükségletnek megfelelően kiutalványozott összegek pedig ama költségvetési fejezeteknél és címeknél — e célra nyitandó külön rovatokon — kerüljenek elszámolásra, amely fejezet és cím terhére szoktak utalványoztatni az egyéb állami ellátmányok is annak az alapnak, iskolának stb., amely az alkalmazott rendes illetményeit fizeti. A fentiek szerint újonnan nyitandó rovatokon, alrovatokon s illetve költségvetési tóteleken a vonatkozó évek állami zárszámadásaiban megálla-