Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1236. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az árdrágító visszaélésekről szóló 1213. számú törvényjavaslat tárgyában

1236. szám. 93 szerint hívatlan elemek, kihasználva a háborús viszonyok által okozott szünetlen áremelkedést, spekulációra adják magukat ós ezzel is hozzájárulnak a drágaság fokozásához. A kormány tehát rendeletében helyesen adta meg a közigazgatási hatóság­nak a jogot, hogy a hivatlan üzéreket egyes életszüksógleti cikkek forgalomba­hozatalától kizárja, másfelől pedig egyetért az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatnak azzal a rendelkezésével, amely ezeknél a hivatlan elemek­nél a közszükségleti cikkeknek már összevásárlását is vétségként bünteti. Azok, akik árúkat hivatásszerűen hoznak forgalomba, hatósági ellenőrzés ós rendelkezés alatt állanak. Részükről a jogellenes magatartás az árúknak a forgalomból való visszatartásával kezdődik; és természetszerű, hogy e visszatartás büntetendő, ha a hatóság rendelkezéseivel ellentétben nyerészke­dés céljából történik. A közfogyasztás cikkeinek előállítására szolgáló üzemek birtokosait a .hatóság az üzem folytatására kényszerítheti. Az üzemek beszüntetése a ha­tóság rendelkezései ellenére nyerészkedési célzat nélkül is annyira veszélyes cselekmény a közellátás szempontjából, hogy a bizottság e cselekménynek pönalizálását is indokoltnak tartja. A közellátás érdekét súlyosan veszélyeztetik azok a cselekmények, amelyek a közszükségleti cikkeknek megsemmisítésében, értékükben való lé­nyeges csökkentésében, használhatatlanná tételében, rendeltetésüktől lénye­gesen eltérő célra való felhasználásuk, átalakításuk vagy változtatásukban nyilatkoznak meg. A törvényjavaslatnak idevonatkozó rendelkezései biztosítják, hogy a ha­tóság rendelkezései a kijátszásnak még tetszetős ürügye ellenében is meg legyenek védve, mint aminő az árú felhasználása más gazdasági célra, mint amelyet a hatóság kijelöl, például ne történhessék meg élelmi cikknek fel­használása takarmányozási vagy ipari célra. A preventív erő hatályosabbá tétele érdekében a törvényjavaslat a kísérletet is büntetni rendeli. Helyesléssel fogadta a bizottság a törvényjavaslatnak a kartellkérdésre vonatkozó rendelkezéseit. Bárminő eltérők legyenek is a nézetek a kartell­kérdés egész matériájának rendezése felől, abban a tekintetben meg kell egyezniök, hogy a bűncselekmény elkövetésének célzatával létesült kartellek és más rokon alakulatok feltótlenül üldözendők. Minthogy az árfelhajtó cse­lekmény elkövetésére való összebeszélés, mely jogügylet jellegével bír, tár­sadalomellenes, ennélfogva pönalizálása indokolt ós a büntetőjogi felelősségre­vonás a törvényjavaslat szerint csak abban az esetben és azzal szemben szűnik meg, aki a cselekménytői való elállás mellett az összebeszélést vagy egyesülést akár tagjainak meggyőzése, akár a hatóságnál való feljelentés által ártalmatlanná tudja tenni. A pénzbüntetések alkalmazása terén a törvényjavaslat azt az utasítást adja a bírónak, hogy a pénzbüntetés mértékének megállapításánál az elért haszonra is legyen tekintettel. Ez az elv ép oly helyes, mint amikép helyes a pénzbüntetés legmagasabb mértéke tekintetében megállapított felső határ­vonal, mert nagy nyereségek mellett csak igen magas, az elért nyereséggel arányban álló, sőt azt túlszárnyaló pénzbüntetések gyakorolhatnak elriasztó hatást a felcsigázott nyereségvággyal szemben. A mellékbüntetések, nevezetesen a hivatalvesztés kimondása és a poli­tikai jogok gyakorlásának felfüggesztése, az elítéltnek az illető cikk forga­lombahozatalától egy bizonyos időtartamig való eltiltááa, az illetőségi helyen kívüli községből vagy az országból való kitiltás, valamint az ítélet és annak

Next

/
Thumbnails
Contents