Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1208. Törvényjavaslat a hadmíveletek folytán elpusztult vagy megrongált községekben fekvő ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó kivételes intézkedésekről
1208. szám. 91 irányuló óhajt jogosnak ismerte el annál is inkább, mert az újraépítés csak részben fog a lakosságnak saját anyagi erejéből történni. Az elpusztult községek belsőségeinek rendezése különben sem ismeretlen intézmény jogunkban. így a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvényeket módosító 1891 : XVI. t.-c. 20. §-a arról rendelkezik, hogy miként járjon el a betótszerkesztő bizottság, ha a betétszerkesztés során kitűnik, hogy a szabályozás folytán közigazgatási úton változtatott vagy áthelyezett belsőségeket a kataszteri munkálatokban és a térképen nem a szabályozáshoz képest vették fel. A telepítésről szóló 1894 : V. t.-c, 26. §-a pedig kimondja, hogy a telepítésről szóló törvény nem alkalmazható azokra az esetekre, »midőn valamely község belterületének árvíz által egészben vagy részben lett megsemmisítése avagy tűzvész pusztításai f®lytán bekövetkező újjáépítése céljából a lakóhelyek áthelyezése, illetőleg egyes lakosok áttelepítése közérdekből válik szükségessé*. Sem törvény, sem rendelet nem állapítja meg azonban, hogy a belsőségek rendezésének elrendelésére mely hatóság illetékes és hogy a rendezésnél mely eljárást kell követni. Ennélfogva a gyakorlatban, a felvidéken különösen tűzvészek, az ország erdélyi részeiben pedig különösen árvizek pusztításai után előfordult belsősógrendezéseknél másmás közigazgatási hatóságok a legkülönbözőbb módokon jártak el és a rendezés eredményéhez képest a telekkönyvet át sem lehetett alakítani. Ennek következtében azután a telekkönyvi állapot az ilyen módon rendezett községekben nem fedi a tényleges állapotot. Ez pedig nagy jogbizonytalanságot s így az érdekelt feleknek sokszor érzékeny anyagi károkat okoz. Ezért a kormány, hogy az elpusztult községeknek a társadalom részéről is óhajtott rendezését olyan módon tegye lehetővé, hogy a rendezés következtében a telekkönyvi hatóság a telekkönyvet át is alakíthassa, a rendezésnél követendő eljárás szabályozását határozta el. A kormánynak ugyanis a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-ában, továbbá az idézett törvénycikket és az 1912 : LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914 : L. t.-c. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján módjában állott a belsőségek rendezésénél irányadó szabályokat rendelettel megállapítani. így jött létre a hadműveletek folytán elpusztult vagy megrongált községek belsőségeinek rendezéséről szóló 3.574/1915. M. E. számú rendelet, amelyet a minisztérium 1915. évi október hó 6. napján bocsátott ki (Budapesti Közlöny 231. száma). Az említett rendelet a hadműveletek folytán elpusztult vagy megrongált községek belsőségeinek rendezésénél felmerülő összes kérdéseket megoldja ugyan s így ebből a szempontból törvényhozási intézkedésre szükség nem is volna. Azonban mégis kívánatos a belsőségek rendezésének kérdését a törvényhozás elé vinni a következő okokból. A minisztérium az említett rendeletet a háború esetére szóló kivételes hatalomról alkotott törvényekben kapott felhatalmazás alapján'bocsátotta ki. Ennélfogva a rendeletet az 1912: LXIII. t.-c. 2. §-ának 2. bekezdése értelmében a háború befejezésével hatályon kívül kellene helyezni s az 1914: L. t.-c. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján átmeneti intézkedésekkel sem lehetne hatályában olyan hosszú ideig fenntartani, amennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vagyoni viszonyaikra nézve megrendült birtokosok a kivételes jogszabályok oltalma alatt újra összeszedjék magukat. Ezért a kormány most a törvényhozástól megfelelő felhatalmazást kér, hogy a hadműveletek folytán elpusztult vagy megrongált községek belsőségeinek rendezésénél irányadó szabályokat olyan rendelettel állapíthassa meg, 12*
