Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.

Irományszámok - 1910-1207. Törvényjavaslat az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az 1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése tárgyában

1207. szám. 71 12. §. Azok, akik 1914. évi augusztus létől fogva olyan állandó vagy alkalmi haszonhajtó foglalkozást űznek, amelynek hozadéka az 1875. évi XXIX. t.-c. értelmében III. osztályú keresetadó alá esik, de amely után megadóztatva még nem lettek, tartoznak ezt a foglalkozásukat, amennyiben azt már a jelen törvény életbeléptekor vagy azt megelőzőleg űzték, legkésőbb a jelen törvény életbeléptétől számított 30 nap alatt, egyébként pedig a foglalkozás megkezdésétől - számított 15 nap alatt az illetékes pénzügy igazgatóságnál (adófelügyelőnél) bejelenteni. A bejentés elmulasztása jövedéki kihágást képez és az 1909. évi XI. t.-c. 93. §-ának b) pontja szerint büntetendő. Ezekben az esetekben, ha az adókivető bizottsági tárgyalás megtartásáig az adó beszedése veszélynek van kitéve, a III. osztályú kereseti adót, a reá eső állami adópótlékokkal együtt, a kir. pónzügyigazgatóság (adófelügyelő) végzósileg állapítja meg s az ekképen kivetett adó egyszerre esedékes és azonnal fizetendő. A kivetés ellen 15 nap alatt netán beadott és az adó­felszólamlási bizottság által tárgyalandó felebbezós az adó behajtását nem gátolja. 13. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az egyenesadók keretében az olyan személyeknek és adóforrásoknak adókötelezettségére nézve, akik, illetve amelyek több állam adóztatási jogkörébe tartoznak, a kétszeres meg­adóztatás elkerülése végett és a viszonosság elveinek megfelelő eljárás cél­jából egyezményeket köthessen. " 14. §. A katonai (hadsereg, haditengerészet és honvédség) hatóságokkal létre­jött szállítási, építkezési, fuvarozási és egyéb vállalkozási megállapodások után, a szerződési II. vagy III. fokozat szerinti illetéket az 1881. évi XXVI. t.-c. 10. §-ában szabályozott módon, az esetben is le kell róni, ha a jog­ügylet levélbe foglaltatik, vagy arról okirat nem állíttatik ki. Katonai ható­ságoknak tekintendők e rendelkezések alkalmazása szempontjából a cs. és kir. katonai ós haditengerészeti, továbbá a m. kir. honvédparancsnokságok, csapatok, intézetek és egyéb hivatalok. Ez a rendelkezés alkalmazandó az 1914. évi augusztus 1. óta létrejött valamennyi ilyen megállapodásra is, amennyiben az azokon alapuló követe­lések kiegyenlítése már a jelen törvény hatályba lépte után történik. A már lerótt szerződési illetékek visszakövetelésére nem állapít meg igényt az a körülmény, hogy az 1914. évi augusztus 1. után, de még a jelen törvény hatályba lépte előtt létrejött megállapodás okiratba nem foglaltatott. 15. §. Az 1898. évi XXT. t.-c. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes államadók 3°/o-át meg nem haladhatja, az 1916. évre hatályon kívül helyez-

Next

/
Thumbnails
Contents