Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1206. A m. kir. pénzügyminister jelentése az országgyüléshez, a földgázra és az ásványolajfélékre vonatkozó állami kizárólagos bányászati jogoknak az Erdélyi Medence egy részében az 1911. évi VI. t.-c. 4. §-a alapján a Deutsche Bank berlini pénzintézet vezetése alatt álló pénzcsoport által alakítandó Magyar Földgáz Részvénytársaságra történt átruházása tárgyában
1206 szám. 45 Petroleum részvénytársaságra történt átruházása tárgyában kötött és az országgyűlésnek az 1912. évben bemutatott szerződésben foglaltatnak. A szerződésben a termeléssel fokozatosan emelkedő nyersolaj részesedést kötöttem ki, amely nagy termelés esetében felülmúlja az előbb említett szerződésben kikötött bruttorészesedést, amihez még hozzájárul az, hogy a földgázszerződés szerint az államkincstár tulajdonát képező részvények utáni osztalék,, valamint az államkincstár élvezeti jegyeinek biztosított nyereségrészesedés abból a jövedelemből is jár, amelyet a társaság az ásványolaj üzemnél, ér el. Ugy a földgáz-, mint az ásványolaj szerződés értelmében a jogátruházás időtartama 50 év, amely abban az esetben, ha a társaság a szerződés első 35 évének lejártáig földgázvezetékeibe és egyéb a földgáz üzemével és értékesítésével kapcsolatos vállalkozásaiba összesen 100 millió K-t fektetett be, 25 évvel meghosszabbítandó. A Deutsche Bankkal, amelynek az ásványolajbányászat terén bőséges tapasztalatai vannak, abban a szilárd meggyőződésben kötöttem meg mindkét szerződóst, hogy ezzel a földgáz országos kihasználásának immár hosszabb idő óta vajúdó kérdése olyan irányban indul a megvalósulás felé, amely az összes a földgázhoz főzhető várakozásoknak s minden jogos érdeknek, de elsősorban az ország erdélyi részei érdekeinek egyaránt a legjobban megfelel és hogy abban az esetben, ha az átengedett területen ásványolaj van, annak az ország közgazdasági viszonyainak a legjobban megfelelő és minél előbbeni kiaknázását és értékesítését elősegítettem és lehetővé tettem. Ebben a meggyőződésben és reményben arra kérem a t. Képviselőházat, hogy ezt a jelentésemet, illetve a földgáz és az ásványolajfélék bányászati jogának átruházása tárgyában az 1911. évi VI. t.-c. 4. §-a alapján tett intézkedéseimet tudomásul venni és a jelentést hasonló célból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Egyben arra is kérek az Országgyűlés mindkét házától felhatalmazást, hogy abban az esetben, ha a fentiek szerint átengedett területeknek más, a szerződésben fel nem sorolt területekkel való kicserélése bármely oknál fogva szükségessé válnék, az erre vonatkozó intézkedéseket saját hatáskörömben megtehessem. Ez alkalommal bátorkodom felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a jelentésem szerint az Erdélyi Medencében szabad rendelkezésre fennmaradó 5.314-3 km 2 kiterjedésű gázterületek, amelyekből valószínűleg 3186 km 2 a hasz* nosítható terület, oly nagy gázmennyiség feletti rendelkezési jogot biztosítanak az állam számára, hogy ennek segélyével nem csak a jelenleg bemutatott szerződés által nem érintett erdélyi vidékek érdekeinek a kielégítése, de egyéb országos célok elérése is kilátásba vehető. Amint a mellékelt térképből kitűnik e gázmezők egy része a sármási gázmező köré csoportosul. Ezeknek elsősorban az volna a hivatása, hogy egyrészt a sármási gázmezőből már lekötött gázmennyiségek további biztosítására tartalékmezőkül szolgáljanak, másrészt ezekből lehetne a Kis- és Nagyszamos, a Sajó és Beszterce itt tekintetbe vehető része mentén fekvő városokat és községeket földgázzal ellátni. Összefüggő gázmezőcsoportot alkotnak az Erdélyi Medence keleti, délkeleti ós déli részein elterülő gázterületek, amelyek egy részének természetszerű hivatása volna, hogy a székelység lakta keleti és délkeleti területeket, az Olt környékét, Nagyszebent ós esetleg Brassót, továbbá a Nagyküküllő Medgyestől nyugatra eső része mentén fekvő községeket lássák el földgázzal. Ezenkívül a Maros és a Kis- és Nagyküküllő mentén is marad néhány gázmezőnk,
