Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1206. A m. kir. pénzügyminister jelentése az országgyüléshez, a földgázra és az ásványolajfélékre vonatkozó állami kizárólagos bányászati jogoknak az Erdélyi Medence egy részében az 1911. évi VI. t.-c. 4. §-a alapján a Deutsche Bank berlini pénzintézet vezetése alatt álló pénzcsoport által alakítandó Magyar Földgáz Részvénytársaságra történt átruházása tárgyában
42 1206. szám. mellókilletók vagy költség felszámítása nélkül — azonos körülmények fennforgása esetében egy ugyanazon a belyen mindenkinek egyforma áron adja, és hogy az árszabásszerű egységáraktól eltérő egységárakat, — tehát alacsonyabbakat is, — csak a m. kir. pénzügyminister előzetes engedélyével érvényesíthet a fogyasztókkal szemben. Másodsorban kikötöttem, hogy a létesítendő társaság napi 60.000 m 3-t meghaladó földgázmennyiséget ipari célokra egy és ugyanazon fogyasztónak csak a ni. kir. pénzügyminister előzetes engedélyével szolgáltathat s kivételt ezen kikötés alól csak abban az esetben tettem, ha a társaság olyan vállalatnak akar földgázt szállítani, amely vállalat össztermelése értékének legalább 80°/o áig olyan nyers-, félvagy késztermékeket állít elő, amelyek a magyar szent korona országaiban gyárilag egyáltalában nem és kisiparszerűleg legfeljebb évi fogyasztásunk 50°/o-át meg nem haladó mennyiségben állíttatnak elő. Végül harmadsorban, hogy a földgázban, .mint elsőrendű erőforrásban rejlő iparpártolási erőt minden körülmények közt ós minden helyen az államhatalom szolgálatában megtartsam, a m. kir. pénzügyministernek fenntartottam azt a jogot, hogy a létesítendő társaságnak kihasználásra átengedett gázmezőkből, mindaddig, amíg ez az illető gázmezőn a társaság gáztermelését nem befolyásolja túlságosan, ipari vállalatoknak bizonyos mennyiségű földgázt engedhessen át és az így átengedett gázmennyiségek kitermelése céljából állami fúrásokat eszközölhessen. Ennek a kikötésnek természetes és méltányos következménye azután, hogy a társaság gázmezőiből így kivett gázmennyiséget erre a célra fenntartott gázmezőkből vissza kell téríteni és esetleg az ez által szükségessé vált vezetékek költségeit is meg kell téríteni. A szerződés megkötésénél arról is gondoskodtam, hogy a hazai ipar a létesítendő társaság ipari beszerzéseinél is kellő védelemben részesüljön, továbbá, hogy a társaság tisztviselőinek és munkásainak túlnyomó része magyar állampolgár legyen. Nem feledkeztem meg természetesen a fogyasztó közönség jogos igényeinek kielégítéséről sem, amidőn az árszabásra vonatkozó, már ismertetett rendelkezéseken kívül — az 1911. évi VI. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően — gondoskodtam arról, hogy a földgáz »á fogyasztóknak minél előnyösebb módon és minél olcsóbban engedtessék át?, ami a maximális árak megállapításában jut kifejezésre. A maximális áraknak megállapításánál a kőszénnek a háború előtti világpiaci árát vettem alapul. Emellett tekintetbe vettem a létesítendő társaság előrelátható önköltségi árait és a földgáznak mint fűtő és világítási anyagnak kalorikus értékét, viszonyítva azt egyéb fűtő és világítási anyagok kalorikus értékéhez. Természetes, hogy a szón világpiaci árának lényegesebb változása esetében, ezek a maximális árak is, automatikusan és arányosan változni fognak, megbirálásuknál azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a maximális áraknak a szerződés szerint tulajdonképen csak az a szerepe, hogy a m. kir. pénzügyminister nem tagadhatja meg a vállalat által bemutatott árszabás jóváhagyását, ha az abban foglalt egységárak a maximális árakat meg nem haladják. így a maximális árak korántsem jelentik a tényleges árakat, amelyek ezeknél előreláthatólag az egész vonalon alacsonyabbak lesznek. Mert elsősorban magának a társaságnak érdeke, hogy minél nagyobb legyen a gázfogyasztás ós így kétségtelen, hogy a saját jól felfogott érdekében is minél alacsonyabb árak megállapítására fog törekedni. Különösen áll ez az ipari gázt illetőleg, mert a vállalat jövedelmezőségének egyik főtényezője az, hogy nagyobb ipari vállalatok létesüljenek, amelyek
