Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1204. Törvényjavaslat a métermérték ügyében 1875. május hó 20-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1876. évi II. törvénycikk módosítása tárgyában
32 1204. szám. hez való részhozzájárulási összeg, sem más tekintetben az addig fennállottnál nagyobb kötelezettség nem hárult, ós minthogy a módosítások szükségesek ós célszerűek voltak, azokhoz a magyar kormány előzetes diplomáciai jegyzékváltás útján r ós Parisban 1907. évben, illetőleg 1913. évben tartott IV., illetőleg V. Altalános Súly- ós Mérték-Értekezleten kiküldött képviselőjének szavazatával hozzájárult. Ezek után a »Szabályzat« új VI., XIX. ós XX. cikkeinek a magyar szent korona országainak területén való hatályba léptetése van hátra. A szerződő államoknak az »Egyezmeny« megkötésekor nem volt az a szándékuk, hogy a »Szabályzation szükségessé váló módosítások foganatosítása és életbeléptetése végett újabb nemzetközi okmányt szerkesszenek, aláírjanak és ratifikáljanak. Ennek a szán dóknak megfelelőleg a többi államok csak magát a szorosabb értelemben vett »Egyezmény«-t iktatták törvénybe. Ily körülmények között ezek az államok a »Szabályzat« módosításait egyszerűen közigazgatási úton léptetik életbe. Mivel azonban a magyar törvényhozás az 1876. évi II. törvénycikkben az »Egyezmény«-nyel együtt a »Szabályzat *-ofc is törvénybe iktatta, a »Szabályzat« minden módosításának hatályba léptetése is, — a jelenleg fennálló jogállapot szerint, — szintén csak törvényhozási úton történhetik. Azonban az egyes módosítások törvénybe iktatásának alaki ós gyakorlati nehézségei vannak. Az »Altalános Súly- ós Mérték-Értekezlet«-nek a »Szabályzat« módosítása tárgyában hozott határozatait a szerződő államok ugyanis csak diplomáciai jegyzék váltással erősítették meg, azonban nemzetközi okmányba, vagyis olyan alakba nem foglalták és a jövőben sem szándékozzák foglalni, amely alak a régi megállapodásokat tartalmazó és aláírásokkal ellátott »Szabályzat« helyébe való iktatásra alkalmas volna. Másrészt a »Szabályzat« rendelkezései igazgatási természetüknél fogva igen apró részletekre vonatkoznak és a körülmények változásával gyakran szorulnak módosításra, ami törvényhozási úton körülményesebben ós nehézkesebben történhetik meg. Ezért az egyes módosításoknak törvénybe iktatása helyett célszerűbbnek mutatkozik az, ha a törvényhozás a végrehajtásra illetékes kereskedelemügyi ministernek olyan felhatalmazást ad, amelynek alapján a »Szabályzat«-on az »Egyezmény«-ben részes államok hozzájárulásával eszközölt minden módosítást rendelettel léptethet életbe. Hogy a szóbanforgó felhatalmazás megadása dacára a módosítások tekintetében az országgyűlés a megillető alkotmányos ellenőrzést továbbra is gyakorolhassa, arról a törvényjavaslat azzal a rendelkezéssel kíván gondoskodni, hogy a 2. §-ban megállapítja a felhatalmazás alapján kiadott rendeletekre nézve az országgyűlésnek való bejelentés kötelezettségét. Megindokolván az előadottakkal a törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben is, kérem annak elfogadását. Budapest, 1915. évi november hó 3-án. Harkányi János b. s. k } kereskedelemügyi m. hir. ministeri
