Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.
Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
1196. szám. 369 Második jegyzet gyanánt a következők veendők fel: »2. Jegyzet, A tilalom alá esik mindennemű bőrhulladók is, mint felsőbőr és talpbőr-hulladék, zsirosbőrforgács, krómosbőrforgács, bőrliszt ós préselt bőrhulladék.« A II. csoport 45. pontja következőkép módosul: 45. fórficipő és csizma, tekintet nélkül a súlyra, továbbá bocskor. A II, csoport 60. pontjában a >:drót« és »drótkötél« szók közé beszúrandó: »1 mm.-nól nagyobb átmérőjű drótszegek és 2 mm.-nél nagyobb átmérőjű drótkapcsok «. A II. csoport 74. pontja végéhez hozzáfűzendő: » mérővesszők*. A II. csoport 110. pontjában a »kénsav« szó után beszúrandó: »kénklórid«. A II. csoport 110. pontja vegéhez hozzáfűzendő: »klórcink és klórcinklúg«. A II. csoport 112. pontjában a »natriumoxalat« szó elé beszúrandó: »oxálsav és«. 2. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 1015. évi október hó 19-én. Gróf Tisza István s. k., m, kir. ministerelnök. 159. A m. kir. ministeriumnak 1.401/1915. M. E. szánni rendelete, mellyel több cikk vámja időlegesen felfiiggesztetik. 80 ) Az 1914 : XLVIII. törvénycikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. ministerium egyetértve az osztrák cs. kir. kormánnyal, a m. kir. ministeriumnak 1914. évi október hó 9-ón 7.475/M. E., 1915. évi január hó 21-én 323/M. E., 1915. évi február hó 9-én 575/M. E., 1915. évi február hó 24-én 736/M. E. és 1915. évi március hó 17-ón 955/M. E. szám alatt kelt rendeletei kapcsán az Osztrák-Magyar Monarchia két államának az 1908 : XII. törvénycikk A) mellékletét képező szerződéses vámtarifája alábbi tételeiben megállapított vámokat további rendelkezésig felfüggeszti: A 20. tarifaszámból. Másnemű cukor, a tejcukor ós festőcukor kivételével. Jegyzet: A fogyasztási adó fizetésére vonatkozó kötelezettség érvényben marad. 41. t.-sz. Hagyma és fokhagyma. 44. t.-sz. Mindennemű főzelék (a szarvasgomba kivételével és étkezésre való másféle növény elkészítve, szárítva, aszalva, sajtolva, összevagdalva porrátörve vagy másképen aprítva): a) aszalt főzelék, sózva is, l) másféle, sózva is, továbbá sós vízbe vagy ecetbe rakva, hordókban. 63. t.-sz. Ökör. 64. t.-sz. Bika. 80 ) Lásd a 160., 161., 162. és 163. sorszámok alatt közölt rendeleteket isKépv. iromány. 1910—1915. XLIX. kötet. 47
