Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1196. szám. 355 3. Tárgyalás a rögtönitélö bíróság előtt. 36. §, A rögtönítélő bíróság előtt a tárgyalást minden hosszadalmasság kerülésével a Bp. XVIII. fejezetében foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, amennyiben az alábbiakban nincs eltérés megállapítva. A terhelt védőt választhat s e jogáról őt a kir. ügyésznek mindjárt a rögtönítélő eljárás elrendelése után, mindenesetre azonban a rögtönítélő bíróság elé állítása előtt fel kell világosítania. Ha a terhelt e jogával nem ól, vagy ha a választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság hivatalból rendel védőt. Ha e célra a Bp. 55. §-ának megfelelő védő nem áll 'azonnal rendelkezésre, ügyvédjelölt és más alkalmas jogtudó egyén is kirendelhető. 37. §. A tárgyalás azzal kezdődik, hogy a kir. ügyész a vádirat felolvasása helyett a terhelt ellen fennforgó tényeket előadja. Az eljárás rendszerint annak a tettnek bizonyítására szorítkozik, amely miatt a rögtönítélő eljárást megindították ; az ügyész indítványára azonban kiterjeszthető más oly cselekményekre is, amelyek rögtönítélő eljárás alá tartoznak, ha ennek következtében a rögtönítélő eljárást meghiúsító késedelemtől tartani nem kell. A terhelt egyéb bűncselekményét figyelmen kivül kell hagyni. A tettestársak és a bűnrészesek kipuhatol? sát is szem előtt kell ugyan tartani, de e miatt a vádlott ellen az ítélet meghozását és végrehajtását elhalasztani nem szabad. A bizonyító eljárás befejeztével a kir. ügyész annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre. a vádlott és védője felel és ha az ügyész még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a vádlottat és védőjét illeti. • . 38. §. Ezután az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja és a vádlottat eltávolíttatja, mire a rögtönítélő bíróság zárt tanácskozás után határoz. A rögtönítélő bíróság, ha a terheltet a rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűntettben egyhangúlag bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki. Oly vádlottra, aki a tett elkövetésekor huszadik életévét még be nem töltötte, halálbüntetés helyett tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést, ha pedig a vádlott a tett elkövetésekor életének tizennyolcadik évét nem töltötte be, öt évtől tiz évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni. Ezenkivül a rögtönítólő bíróság, ha a halálbüntetésnek egy vagy több, a büntetésre legméltóbb egyénen foganatosított végrehajtása a nyugalom és rend helyreállítására szükséges elrettentő példát már megadta, fontos okokból, a kevésbé bűnös részesekre halálbüntetés helyett életfogytig vagy tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést szabhat ki. A büntetés további enyhítése nincs megengedve. Ha a rögtönítélő eljárás alá tartozó bűntettekre nézve a Bp. 326. §. 1 — 3. pontjában említett valamelyik feltétel forog fenn, a rögtönítélő bíróság a vádlottat ítéletével felmenti. 45*