Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1196. szám. 351 Perorvoslat bejelentése esetében az elsőfokú bíróság az iratokat három nap letelte után haladék nélkül köteles a íelsőbírósághoz felterjeszteni. A kir. ügyészség által bejelentett perorvoslatnak a fogva lévő vádlott szabadlábra helyezésére halasztó hatálya van. 19. §. A fellebbviteli tárgyalás a vádlottnak a Bp.-ban megkívánt jelenléte nélkül is megtartható, ha a vádlott nem volt megidézhető vagy előállítható. Ha azonban a vádat oly bűntett miatt emelik, amelyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztósbüntetésnél súlyosabb büntetést állapít meg, az alsóbíróság által felmentett vádlottat a fellebbviteli bíróság a vád tárgyául szolgáló cselekményért csakis a Bp. szabályainak megfelelő eljárással ítélheti el. Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a felébbviteli bíróság egyik tagjának kiküldésével is foganatosíthatja. •20. §. A 18. §. 2. "bekezdése alá eső ügyekben, ha a kir. Kúria úgy találja, hogy a kir. törvényszék ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt, és a tényállás az iratok alapján helyesen megállapítható, a kir. Kúria a ténymegállapítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Ha az iratok alapján a tényállás helyesen megállapítható nem volna és csupán egyes ténybeli megállapítások helyességére nézve merült fel kétség, vagy csupán egyes bizonyítékoknak felvétele, illetőleg megszerzése vált szükségessé, a kir. Kúria az ítélet megsemmisítése nélkül a bizonyítás kiegészítését rendeli el és a bizonyítás felvételére saját bíráját vagy annak a bíróságnak a bíráját küldi ki amelynek területén a bizonyítás felvétele a legcélszerűbben megtörténhetik. Ilyenkor a bizonyítás felvételére nézve a Bp. 406. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Ha pedig az előbbi bekezdésben említett bizonyítás-kiegészítés nem mutatkozik célravezetőnek, a kir. Kúria az ítéletet megsemmisíti, új eljárást rendel el és ezt akár az eljárt, akár hasonló hatáskörű más kir. törvényszékre bízza. E §. alapján a kir. Kúria csupán hivatalból intézkedhetik, a felek e tárgyban indítványt nem tehetnek. A jelen §-ban foglalt rendelkezések az 1914 : XIII. t.-c. 35. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezések hatályát nem érintik. 5. Vegyes rendelkezések. 21. §. Halálbüntesés megállapítása esetében az a bíróság, amelyik a jogerős ítéletet hozta, a Bp. 497. §-a 2. bekezdésének megfelelő eljárás után a bűnügyi iratokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint a kir ügyészségnek és a bíróságnak véleményével a kegyelmezós kérdésében a királyhoz intézendő felterjesztés végett közvetlenül az igazságügyministerhez küldi. 22. §. A gyorsított bűnvádi eljárásnak az 1—5., 7—20. §-okban foglalt szabályait a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény esetében is alkalmazni kell.