Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.
Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
30 i 1196. szám. tását, amelynél fogva betétéből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél az átutalásra vonatkozó záradékkal ellátott más betéti könyvre vitessék át. Az így más személy javára átutalt összeg felett ez a személy a rendelkezési korlátozások feloldásáig csak a közte és a betevő' között létrejött ós az intézettel vagy céggel közölt megállapodás korlátain belül ó*s csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben arról a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett volna; a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig nem rendelkezhetik. A betevő a saját betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szintén csak ugyanabban a mértékben követelheti, amelyben ezt az átutalás nélkül követelhette volna. 16. §. Közalapoknak betéti könyvre elhelyezett betétei a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kortnányhatóság állapít meg — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett — korlátlanul, kifizetendők. A szükséglet mértékét a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek alapjaira vonatkozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminister, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. Ugyanez áll a munkásbiztosító pénztáraknak és bányatársládáknak betéteire nézve. A munkásbiztosító pénztárak tekintetében a szükséglet mértékét az állami munkásbiztosítási hivatal állapítja meg. Városok és községek, valamint a gyámpénztárak betéti könyvre elhelyezett betéteikről folyó szükségleteik fedezése végett — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett — a 14. ós a 15. §-ban megszabott korlátokra való tekintet nélkül rendelkezhetnek. A folyó szükséglet mértékét Budapest székesfővárosra nézve húszezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminister, húszezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a tanács, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminister, a nagy- ós kisközségekre nézve ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminister, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. A gyámpénztárakra nézve a folyó szükséglet megállapítására az árvaszék van hivatva. A gj^ámpénztárban kezelt és a gyámsági vagy gondnoksági viszony megszűnése következtében esedékessé vált készpénzt csak kivételesen és csak olyan mórtékben szabad kifizetni, amily mértékben azt a. belügyminister esetről-esetre megállapítja. A vízrendező társulatok az általuk az 1885 : XXIII. t.-c. 148. §-a értelmében alakított és valamely pénzintézetnél betéti könyvre elhelyezett árvédelmi tartalékalapokról a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapít meg, a 14. és a 15. §-ban foglalt korlátokra tekintet nélkül rendelkezhetnek. 10. Egyéb tőketartozások. 17. §. A 2—16 §-okban és a 19. §-ban nem említett minden olyan tartozás, amely a hatodik moratóriumi rendelet értelmében 1915. évi július hó 31.