Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1196. szám. 157 terium 1915. évi augusztus hó 7-én 2.936/M. E. szám alatt kelt és a- Budapesti Közlöny 1915. évi augusztus hó 10-iki számában közzétett rendeletének megfelelően — egyáltalában nem dolgozhatnak fel. 2. §. , ''- " Rozsot és árpát alapanyag gyanánt csak a* sajtolt élesztőt is készítő szeszfőzdék fordíthatnak szesztermelésre, még pedig: az 1. § ban említett rendelet értelmében beszerzett mennyiségekből rozsot az illető szeszfőzdében az 1913/1914. évi termelési időszakban feldolgozott rozs tényleges súlymennyisóge, árpát pedig — mely kizárólag maláta alakjában dolgozható fel — az említett termelési időszak alatt száraz ós zöld maláta alakjában feldolgozott árpamennyisóg erejéig. A sajtolt élesztőt nem készítő szeszfőzdék rozsot egyáltalában nem fordíthatnak szesztermelésre, árpát pedig csakis az egyéb anyagokból készíthető cefréhez használatos maláta alakjában ós az előállítandó alkohol meny nyiség minden hektoliterjére az 1. §-ban említett rendelet értelmében beszerzett mennyiségekből legfeljebb az idézett 2 936/1915. M. E. számú rendelet 2. §-ának második bekezdése szerint számítandó mérvben dolgozhatnak fel. -3. §. ' . - . A szesztermeléssel együttesen sajtolt élesztőt is készítő ipari és mezőgazdasági szeszfőzdék a jelen rendelet 2. §-ában említetteken kívül egyéb szeszgyártási anyagokat oly mérvben dolgozhatnak fel, hogy a rendelkezésükre álló anyagokból való összes szesztermelésük az 1915/1916. évi termelési időszakban nem lépheti túl az 1913/1914-iki termelési évadban elért szesztermelésük mennyiségét. Azok a szeszfőzdék, melyek az 1914/1915. évi termelési időszakban c-ajtolt élesztőt nem készítettek, az 1915/1916-iki termelési évadban sajtolt élesztő készítésével nem foglalkozhatnak. Ez a tilalom nem terjed ki a kontingenssel bíró azon mezőgazdasági szeszfőzdékre, amelyek első ízben a most említett termelési időszakban kerülnek üzembe. Az ilyen szeszfőzdék 1915/1916. évi szesztermel vénye azonban nem haladhatja meg a részükre kiosztva levő törzskontingens mennyiségét. A.sajtolt élesztőt is készítő azoknál a szeszfőzdéknél, amelyek sajtolt élesztő készítésével első ízben csak az 1914/1915. termelési időszakban foglalkoztak, a most említett termelési időszakban elért szesztermelvónyük tekintendő az 1913/1914. évi szesztermelés gyanánt. A fentebbi 3. §. alá nem tartozó ipari és mezőgazdasági szeszfőzdék, ha alapanyagként kizárólag vagy más anyagokkal vegyesen, de túlnyomólag burgonyát dolgoznak fel, az 1913/1914. évi termelési időszakban elért össztermelvényük 80°/o-ának megfelelő mennyiségű szeszt termelhetnek. 5. §• * Egyéb szeszgyártási anyagok (tengeri, cukorrépa, melasse stb.) feldolgozása esetén úgy az ipari, mint ' a mezőgazdasági szeszfőzdék legfeljebb az