Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

114 1196. szám. egyéb üzemek birtokosai csak a vállalatukban alkalmazottak termónybeli járandóságaira és a vállalat folytatásához szükséges igavonó állatok eltartására szükséges gabonamennyiségeket, mások pedig csak a saját háztartásuk céljára és a foglalkozásuk vagy hivatásuk teljesítésére rendelt állatok eltartására szükséges gabonamennyiségeket vásárolhatják. A fél vállalatában való feldolgozásra szánt, valamint az állathizlalásra egyébként szükséges gabonamennyiségek nem tekinthetők oly gazdasági szükségletnek, amely a 2.072/1915. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében a termelőtől való vásárlásra jogosít; az ily szükséglet kielégítésére szolgáló gabonamennyiségek beszerzésére nézve az idézett rendelet 10. §-ának szabályai irányadók. Az előbbi bekezdés a 2.072/1915. M. E. számú rendelet 4. §-ának 4. bekezdése helyébe lép. 3. §• . Kereskedők (így nevezetesen fogyasztási szövetkezetek is), ha gabona adásvételével eddig is foglalkoztak, annak a törvényhatóságnak a területén, ahol üzleti telepük van, a termelőktől búzát, rozsot, kétszerest, árpát és zabot továbbeladás eóljára is vásárolhatnak, de csak oly termelőtől, akinek eladásra szánt termése a felsorolt gabonaneműekből együttvéve legfeljebb száz métermázsát tesz ki. Az előbbi bekezdés alapján vásárolt gabonamennyiségeket a vevő csak az államnak, a 2.072/1915. M. E. számú rendelet 8. §-a alapján megbízott társaságnak, e társaság bizományosainak vagy azoknak adhatja el, akik a 2.072/1915. M. E. számú rendelet 6. §-a alapján vásárlásra vannak jogosítva. Tilos az e §. első bekezdése alapján vásárolt gabonáért az ott említett kereskedőnek (fogyasztási szövetkezetnek) a továbbeladásnál olyan árat felszámítania, amely, habár a hatóságilag megállapított legmagasabb árat nem is haladja meg, mégis aránytalanul magasabb az általa a termelőnek fizetett árnál. Aki a jelen §. rendelkezéseit megszegi, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1912 : LXIII. t.-c. 15. §-ának 2. bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által az 1914 : L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással ós hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az e kihágás miatt jogerősen elítélt elveszti a jelen §-on alapuló vásárlási jogosultságát. -. A fogyasztási szövetkezeteknek az a joga, hogy a 2.072/1915. M. E. számú rendelet 6. §-a értelmében nyert engedély alapján és annak korlátai között saját tagjaik élelmezésére a termelőtől vásárolhassanak, érintetlenül marad és ilykép vásárolt gabonakészleteikre az előbbi bekezdések szabályai nem vonatkoznak. 4- §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya, amennyiben ez a rendelet a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A Horvát-Szlavonországokra kiterjedő rendelkezéseket, amennyiben végrehajtásuk nem a központi kormányt illeti, ott a bán hajtja végre. Amennyiben ez a rendelet oly jogszabályokra utal, amelyeknek hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki, helyettük ezekben az országokban az ottani jogszabályok irányadók. Budapest, 1915. évi július hó 13. napján. Gróf Tisza István s. k., m. hir. ministerelnök.