Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

54 A 141. §-hoz (Bsz. 141. §.). E §-on tisztán stylaris jellegű csekélyebb változtatások történtek. A 142. §-hoz (Bsz. 142. §.). A §. második mondatát szabatosság kedvéért ekként szövegezte a bizottság: »A törvényesítéssel nyert családnevet az örökbefogadott korábbi családnevének elhagyásával az örökbefogadással reá szállott családnévhez kapcsoltan viselheti, hacsak saját családnevének viselésétől őt az örökbefogadó a szerződésben el nem tiltotta *. A 143. §-hoz (Bsz. 143. §.). A 2. bekezdés végét a következő szöveggel kell kiegészíteni: *» szerződést a többivel lehet megkötni akként, hogy az örökbefogadás csak az örökbefogadó közt és közöttük bomlik fel«. A jelenlegi szöveg nem fejezi ki világosan az ilyen felbontó szerződós viszonylagos hatályát. Stiláris szempontból a 3. bekezdés utolsó sorában a »vele szemben« szavak elé be kell toldani a »csak« szót. A 145. §-Uz (Bsz. 145. §.). Az 1. bekezdésben a »sértett« szó helyébe, minthogy itt nem a félnek, hanem a kötelességeknek megsértéséről van szó, ezt tette a bizottság: »másik. « A 147. §-hoz (Bsz. 147. §.). Az utolsó sorban a »bontották fel« szavak elé ezt a szót kell beszúrni: < szerződéssel«. A 145. §-on alapuló bírói felbontás esetében ugyanis nem állanak azok az okok, amelyek az örökbefogadásnak ilyen relativ, a családi név viselésére korlátozott, fennmaradását indokolják. Ha az örökbefogadást a bíróság az örökbefogadottnak a vétkességéből bontotta fel, ez utóbbi a névviselés jogára is méltatlanná vált; ha pedig az örökbefogadott kérelmére bontották fel az örökbefogadást a túlélő házastárssal szemben, úgy nem igazolható, hogy az örökbefogadott, aki az örökbefogadási viszonyt a maga egészében veti el magától, miért éppen a reáruházott nevet viselje tovább, amelytől talán szintén szabadulni akar. Egyébként a §-on csak lényegtelen stylaris módosítás történt. ÖTÖDlK FEJEZET. Rokonok eltartása. A 148. §-hoz (Bsz. 148. §.). Helyesli a bizottság, hogy a Tj. a rokonok eltartását szigorú jogi kötelezettségként szabályozza. Szükségesnek tartja azonban már e helyütt hangsúlyozni, hogy e szabályoknak csak úgy lesz gyakorlati értéke, ha azokat oly eljárási szabályok fogják kiegészíteni, amelyek lehetségessé teszik, hogy