Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

41 A Tj. 91. §-ának 3. bekezdése második mondatában kifejezett szabály szintén módosulásra ós kiegészítésre szorul. A Tj. álláspontja az, hogyha a gyermek fogantatásának ideje egészen vagy részben a házasság megkötése előtti időre esik, erre az időre nézve a férjnek a feleséggel való közösülését vélelmezni rendszerint nem lehet, ennélfogva a férj a gyermek törvényességét megdöntheti annak megtámadásával anélkül, hogy bizonyítania kellene, hogy a feleséggel ebben az időben ő nem közösült; a gyermek törvényessége érdekében lehet azonban vele szemben az ellenkezőt bizonyítani. Ha azonban a férj meghalt anélkül, hogy az akként fogant gyermek törvényességót megtámadta volna, akkor a Tj. szerint a házasságkötés előtti időre nézve is a vélelem amellett szól, hogy a férj a feleséggel már ebben az időben közösült, és így ha harmadik személy a gyermek törvényességét ilyen esetben meg akarja dönteni, bizonyítani lesz köteles azt, hogy a férj a gyermek fogantatása idejében a feleséggel nem közösült. Ez fog állani tehát ily esetben a fogantatási időszaknak mind a házasságkötés utáni, mind az azelőtti részére nézve. A bizottság által ajánlott módosítás a vélelem mesterkélt elvét már a főszabálynál elejtvén, az érintett következményeket is célszerűbb lesz közvetlenül kifejezésre juttatni. Kiegészítésre szorul a 91. §. 3. bekezdésének második mondata annyiban, hogy ugyanazt az álláspontot, amelyet a Tj. a házasságkötés előtti időre eső fogantatási időszak tekintetében elfoglal, érvényre kell emelni arra az időre nézve is, amely alatt a férj ós feleség ágytól és asztaltól elválasztó ítélet vagy különélést rendelő bírói határozat hatálya alatt állott, hacsak ebben az időben az életközösséget vissza nem állították. Az alapgondolat ugyanis mindakét esetben azonos, mert a házastársak a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. t.-c. 101. §-a szerint (V. ö. 105. §-al is) a különélés ideje alatt együttélésre nincsenek kötelezve, minélfogva erre az időre nézve a közöttük való közösülés vélelmezésére nincs törvényes alap. Minthogy azonban a törvény (idézett t. c. 106. §. 1. bekezdése) kifejezetten is megengedi, hogy az elválasztott házastársak az életközösséget bármikor visszaállíthatják s ennek tényleges lehetősége különben is mindig fennforog, tekintettel a házassági kötelékre, mely az ágytól ós asztaltól bíróilag elválasztott felek között továbbra is fennáll, a törvényes származásnak azon alapuló általános szabályát az életközösség visszaállítása esetére szintén fenn kell tartam. Mindezeknél fogva a Tj. 91. §-át a bizottság akként szövegezte át, hogy annak 1. bekezdéséből külön §-t alkotott a következő szöveggel: »A féleségnek a házasság fennállása alatt fogant vagya házasság megkötése előtt fogant, de megkötése után született gyermeke törvényes, kivéve ha a férj a gyermek fogantatásának idejében a feleséggel nem közösült vagy közösült ugyan, de a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy ö nemzette a gyermeket.« Továbbá a Tj. 91. §-ának 2. bekezdését a fentebb érintett módosításokkal ós kiegészítésekkel a Tj. 91. §-a után külön §-ba (Bsz. 90. §.) foglalta a bizottság a következőképen : »A származás törvényességét nem érinti az a körülmény, hogy a házasság semmis vagy megtámadás következtében érvénytelen, kivéve, ha a házasság semmisségének egyenes ági vérrokonság, testvéri viszony vagy korábban kötött házasság az oka és erről a házasság megkötésekor mindkét házasulónak tudomása volt. A semmis vagy megtámadás következtében érvénytelen házasság a származás (örvényessége szempontjából egyáltalában nem jön figyelembe, ha a gyermek fogantatásának idejében a feleségre nézve más férfival kötött érvényes házasság vagy más férfival 6