Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

283 166. §. A szülői házban eltartott vagy nevelt gyermek köteles erejéhez és életsorsához képest a szülő háztartásában és gazdaságában közremunkálkodni. 167. §. A szülői jog, amíg a szülők között a házassági életközösség fennáll, az atyát és az anyát egyaránt megilleti. Véleménykülönbség esetében az atyáé a döntő szó. Az atya azonban hót évnél nem idősebb gyermekét az anya gondozása alól nem vonhatja el, hacsak ezt a gyermek fontos érdeke szükségessé nem teszi. Az ez ellen cselekvő atyával szemben az anya a gyámhatósághoz folyamodhatik. 168. §. Ha a szülők között a házassági életközösség megszakadt, megegyezés hiányában a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyermeknek melyikük viselje gondját addig, amíg erre nézve a bíróság a házassági perben nem határoz, vagy amíg a szülők az életközösséget vissza nem állítják. A gyámhatóság, hacsak fontos ok nem szól ellene, a leánygyermeket és a hót évnél nem idősebb fiút az anyára, a hét évnél idősebb fiút az atyára bízza. A gyámhatóság a gyermeket harmadik személy gondviselésére is bízhatja, ha a gyermek nyilvánvaló érdeke így kívánja. 169. §. A kiskorú gyermek elhelyezéséről a házasság felbontásának és a szülők ágytól és" asztaltól elválásának esetében külön törvény rendelkezik. E külön törvény idevonatkozó szabályai a házasság érvénytelenné nyilvánítása esetében is állanak oly értelemben, hogy azt a szülőt, aki az érvénytelenség okát a házasság megkötésekor ismerte, a kiskorú gyermek elhelyezése szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha házassági bontó perben vétkesnek nyilvánították volna. A 84. §. 2. ós 3. bekezdésének szabályai megfelelően itt is állanak. Ha a szülők házassága az egyik szülő holtnaknyilvánítása alapján kötött új házasság következtében szűnt meg, a kiskorú gyermek elhelyezése szempontjából mindkét szülőt olyannak kell tekinteni, mintha házassági bontó perben mindkettőjüket vétkesnek nyilvánították volna. ' • 170. §. Ha a gyermeknek akár a gyámhatóság, akár a bíróság határozata alapján csak az egyik szülő viseli is gondját (168., 169. §.) a másik szülő a gyermekkel mégis érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. A gyámhatóság szükség esetében az érintkezést közelebbről szabályozhatja, sőt azt a gyermek nyilvánvaló érdekében ki is zárhatja. 36* •