Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

273 a 108. §. alapján a törvényesítést. Az ivadékok beleegyezésére és kérelmére a 109. —111. §-ok szabályait megfelelően alkalmazni kell. A 2. bekezdés szabályai állanak akkor is, ha a gyermek huzamosabb idő óta ismeretlen helyen távol van. 114. §. Ha a törvényesítést kérő vagy a törvényesítésbe beleegyező nyilatkozat megtámadható, a nyilatkozattevő csak maga támadhatja meg nyilatkozatát. Ha a nyilatkozattevő tartósan cselekvőképtelen vagy elmebaj miatt gyámság alá van helyezve, a megtámadás jogát helyette a gyámhatóság jóváhagyásával törvényes képviselője gyakorolja. Ugyanígy gyakorolja a megtámadás jogát a törvényes képviselő arra a jognyilatkozatra nézve, amelyet a gyermek helyett a 108. §. 5. vagy a 109. §. 2. bekezdése alapján ő tett. Kiskorú vagy fogyatékos elmetehetség miatt gyámság alá helyezett személy a megtámadás jogát csak törvényes képviselőjének a-gyámhatóság tói jóváhagyott hozzájárulásával gyakorolhatja. Tékozlás vagy iszákosság miatt gyámság alá helyezett személy nem szorul törvényes képviselőjének hozzájárulására. Az atyának a 108. §-ban említett kijelentésére az 1.—3. bekezdések szabályai azzal az eltéréssel állanak, hogy az atya halála után a megtámadás joga átszáll arra, aki a megtámadás sikere esetében az atya után örökölne, de csak úgy, ha ő az atyának ivadéka, házastársa, szülője vagy testvére. 115. §. '•...-- t Nem lehet törvényesíteni a természetes gyermeket, ha atyja és anyja egyenes ági vérrokonság vagy testvéri viszony miatt egymással házasságot nem köthetne. 116. §. A törvényesítés hatályát nem érinti az a körülmény, hogy az atya oly gyermeket ismert el a magáénak, aki nem tőle származik, vagy hogy a gyermek anyjára vagy az atya feleségére a 112. §. 2. bekezdését helytelenül alkalmazták. Az 1. bekezdés szabálya nem zárja ki az elismerő nyilatkozat megtámadását lényeges tévedés, csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés alapján. 117. §. A törvényesítés hatálya a királyi elhatározás keltével kezdődik. Az atya vagy a gyermek halála után bekövetkezett törvényesítést olyannak kell tekinteni, mintha még az atya vagy a gyermek életében történt volna. 118. §. A törvényesítéssel a gyermek törvényes gyermekké lesz. ' H9. §. A törvényesítés hatálya kiterjed a gyermek ivadékaira. Az atya rokonaira nem terjed ki, kivéve az atyának olyan ivadékát, aki szintén a gyermek anyjától származik és törvényesítés útján lett az atyának ivadókává. 35