Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.
Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról
ő fel azokat á szabályokat, ameíyek a zálog hasznairól való elszámolás kötelezettségét és az elszámolás közelebbi szabályait megállapítják. A jelzálogjogról szóló fejezetben a bizottság kifejezett rendelkezést vett fel annak kétségtelenné tétele végett, hogy az ingatlannak kézizálogul átengedése és az ingatlanra nézve a pactum antichreticum minden alakiában ki van zárva. Tüzetesebben szabályozta a bizottság a jelzálogjogi kapcsolatot az ingatlantól elvált termények és egyes alkotórészek tekintetében. Ugyancsak szűkebbre vonta a bizottság a jelzálogjog terjedelmét a mezőgazdasági jószág tartozékai tekintetében. Minthogy továbbá a jelzálog tulajdonosának nincs mindig módjában, hogy a jelzálogos hitelező kielégítésével egyidejűleg a megüresedett jelzálogi ranghellyel újabb kölcsön biztosítására rendelkezkezhessék, a bizottság ezt lehetővé tevő rendelkezést vett fel. A mai jognak a lényegben megfelelő új rendelkezést vett fel a Tj.-ba a jelzálogos követlések converziójára vonatkozólag is. A Kötelmi jogról seóló Harmadik Részben a bizottság mindenekelőtt a forgalom biztonsága és életfenntartásuk megkönnyítése érdekében tágította és egységes alapra helyezte a kiskorúak és a gyámság alá helyezettek cselekvőképességének körét. Viszont azonban felelősségüket is enyhítette azáltal, hogy azon szabály alól, mely szerint a képviselőnek a szerződés körüli vétkességéért a képviselt felelős, a kiskorúak és gyámság alá helyezettek javára kivételt állapított meg. A fogyatékos elmatehetségü személyek kategóriájának felvételével kapcsolatosan a bizottság gondoskodott arról, hogy az ilyen személyek az ügyletkötés terén az állapotuk rosszhiszemű' kihasználásából őket érhető súlyos sérelmekkel szemben kellő védelemben részesüljenek anélkül, hogy a jóhiszemű ügyleti forgalomra ebből hátrány hárulhatna Ugyancsak a forgalom érdekeire tekintettel, a forgalom szempontjából kevésbé fontos ingyenes ügyletekből eredő ós a szembetűnően súlyos egyéb sérelmek eseteire szorította a bizottság az uzsorás jellegű visszaéléseklel szemben szükséges s már a Tj. által is, de tágabb terjedelemben megállapított védelem körét. Az értelmileg vagy gazdaságilag gyengébb félnek a rosszhiszemű kiaknázás ellenében való ilyen védelmére a bizottság mindkét irányban az ügylet semmisségét állapította meg, az ügylet felbontásának ós az ellenszol- , gáltatás leszállításának a Tj. által ajánlott orvoslási' módjai helyett, mert a, semmisség amíg egyfelől az időben korlátozott elállási jognál hatályosabb védelmet nyújt a sértettnek, addig másfelől a másik félre sem jár annyi hátránnyal, mintha az őt illető ellenszolgáltatásnak a sértett által esetleg kivánt leszállítása mellett is kénytelen lenne az ügyletet állani. Minthogy azonban ez a semmisség csak a sértett fél érdekét akarja védeni, azt a bizottság — eltérően a Tj -ban megállapított többi semmisségi esetektől — nem tette abszolúttá, hanem csak relatívvá, vagyis arra a sérelmet okozó fél ós harmadik személyek csak úgy hivatkozhatnak, ha előzőleg már a sértett fél hivatkozott reá. Hogy pedig a szerződés semmisségéből folyó visszatérítési kötelezettség a sértettet ne sújtsa méltánytalanul, arról az alaptalan gazdagodás fejezetébe felvett új rendelkezés gondoskodik. A kezességnél a bizottság tekintettel arra a fontosságra, amellyel a kezesség a forgalmi életben bír, a kezességvállalás formalizálását elejtette s a kezességvállalás érvényéhez okirat helyett csak kifejezett nyilatkozatot — amely azonban szóbeli is lehet — kíván meg. A kötelmi jog különös részének körében a bizottság a szolgálati és a megbí? -'
