Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 81 valódi akaratára nézve biztos következtetést nem engednek, alkalmas alapul nem szolgálhatnak. Ez a szempont áll első sorban a befolyásolt választók beadott szavazataira, mert ezekre nézve mindenesetre kétséges marad az, vájjon befolyásolás nélkül is nem arra szavaztak volna-e, akire tényleg szavaztak. Ugyancsak azokra nézve, akik a befolyásolás következtében a szavazástól tartózkodtak vagy a szavazatszedő küldöttség előtt törvényellenes akadályozás következtében meg nem jelentek, bizonytalan marad az, vájjon e körülmények nélkül is nem maradtak volna-e távol a szavazástól, vagy csakugyan arra a jelöltre szavaztak volna-e, akire szavazataikat a bíróságnak a választás érvényességének vizsgálatánál számba kell vennie. Éppen azért a javaslat a választás törvényes eredményének megállapítását ilyen szavazatok le- és hozzászámítása alapján, egyezőleg a mai jognak a Kúria gyakorlatában nyert értelmezésével, nem engedi meg, hanem arra alapul a szavazás eredményének csupán oly szavazók le- és hozzászámításával történő kiigazitását fogadja el, amelyeknél az érintett kétségek ki vannak zárva. És hogy ebben az irányban a javaslatnak hallgatása ne okozhasson a mai törvény értelmezésénél előfordult kétségeket, a javaslat pozitive is megjelöli az e szempontból megengedett szavazatié- ós hozzászámítás eseteit. Ezek az esetek azok, amelyeknél a le- vagy hozzászámítás a szavazatok feljegyzésében vagy összeszámításában előfordult hiba következtében szükséges, ami nyilvános és titkos szavazásnál egyaránt előfordulhat, továbbá nyilvános szavazás esetében a jogosulatlan választók szavazatainak vagyis a 8. §. 1. pontja szerint érvénytelen szavazatoknak leszámítása és a 9. §. 1. pontja aláeső, jogosulatlanul visszautasított választók vagy szavazatok számának hozzászámítása által, titkos szavazás esetében pedig a 8. §. 3. pontja szerint számbavett érvénytelen szavazatoknak leszámítása és a 9. §. 2. pontja szerint számba nem vett érvényes szavazatoknak hozzászámítása által történhetik. Ha a szavazás eredménye ily szavazatié- és hozzászámítással helyesbíttetik és az ekként helyesbített szavazási eredmény alapján a választás eredményének törvényszerű megállapításából az derül ki, hogy nem a képviselőt, hanem a másik jelöltet kell képviselővé kijelenteni, a kir. Kúria ezt az ^eredményt maga megállapíthatja. Minthogy a javaslat e részben is csak kiegészíti az 1899 : XV. t.-c. egyéb rendelkezéseit, önként érthető, hogy azzal szemben, akit ez alapon képviselővé kellene kijelenteni, a választás védők az idézett t.-c. 29. §-ában meghatározott jogukkal a javaslat szerint is élhetnek. Ami a választás törvényes eredményének megállapítására irányuló kérelem törvényszerkezeti konstrukcióját illeti, erre nézve a javaslat abból indul ki, hogy azt helyesen nem lehet a választás érvénytelenné nyilvánításának folyományává tenni, amint azt az 1899 : XV. t.-c. 28. §-a teszi. Ha ugyanis a bíróság a választást érvénytelenné nyilvánítja, akkor többé nem lehet szó olyan választásról sem, amelynek törvényes eredményét meg lehetne állapítani; mert a választás érvénytelenné nyilvánításának a választás érvénytelensége a törvényes eredménye. Igaz, hogy az 1899 : XV. t.-c. abból a felfogásból indul ki, hogy a választás érvénytelenné nyilvánításával tulajdonképen esak a megválasztottnak kijelentett képviselő megválasztása lesz érvénytelenné. Ez a felfogás azonban ellentótben áll azzal, hogy a választás érvénytelenné nyilvánításával az egész választási eljárás megdől és egészen Képv. iromány. 1910—1915. XLVI, kötet. 11