Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 73 bálytalanság lehet érvénytelenségi ok, amelyet a megválasztott képviselő érdekében követtek el vagy amely legalább is ennek javára szolgált. 3. Az 5. §. hét pontban azokat a szabálytalanságokat tárgyalja, amelyek az egyes szavazókörökben elsősorban az illető szavazatot- és az illető szavazókörben lefolyt egész szavazást teszik törvénytelenné s csak akkor az egész választást, ha a többi szavazókörben szabályszerűen megtartott szavazás a választás eredményét nem döntötte el olykép, hogy azon az érvénytelen szavazás folyamán beadott szavazatok leszámítása, valamint az illető szavazóköröknek a képviselő ellen számbaveendő összes szavazatai sem változtathatnának . Első sorban tehát le. kell számítani az illető szavazókörben beadott szavazatokat, mint érvényteleneket, az arra a jelöltre adott szavazatokból, akire estek s azután az illető szavazókör összes választóit a képviselőre nézve legkedvezőtlenebbül, vagyis mind ellenére kell számba venni. De a bírói eljáráe során természetesen úgy itt, mint más esetekben is a törvény szerint megengedett szavazatié- és hozzászámítást érvényesíteni lehet a képviselő javára is. Az 5. §. 1. pontja szó szerint megfelel az 1899: XV. t.-c. 3. §-a 16. pontjának. Minthogy nem lehet megállapítani, hogy a választási vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök törvényellenes intézkedése a szavazást mily mértékben és mely időponttól kezdve befolyásolta, ezt a szabálytalanságot — úgy, mint eddig is — olyannak kell tekinteni, amely az illető szavazókörben az egész szavazást érvénytelenné teszi és az annak folyamán beadott szavazatoknak érvényesekként számbavételét általában kizárja. Az 5. §. 2. pontja megfelel az 1899: XV. t.-c. 3. §-a 17. pontjában az első bekezdésben foglalt szabálynak. A szavazás érvényességére a szavazás helye csak akkor van befolyással, ha. nem a törvényes székhelyen tartották meg. A szavazási helyiség változtatása nem releváns, minthogy az a szavazókör székhelyén amúgy is közismertté válik. Érvénytelennek mondja ez a pont a szavazást abban az esetben is, ha nem a törvényes küldöttségi elnök vezetése mellett tartották meg. minthogy az ilyen eljárást a garanciális jellegű közjogi személyi előfeltételek hiányában egyáltalában nem lehet szavazásnak tekinteni. Az 5. §. 3. pontja a csak egyes szavazókölben előfordult vipszaólésre nézve kiegészíti a 3. §. 3. pontjában és a 4. §. 3. pontjában foglalt tényállásokat. Az 5. £. 4. pontja egybevág az 1899 :XV. t.-c. 3. §-ának 19 pontjával; az 5. §. 5. pontja az 1899:

XV. t.-c. idézett §-ának 15. pontjával; végül az 5. §. 6. pontja az idézett §. 22. pontjával, kiegészítve a titkos szavazásra való utalással. Uj szabályt tartalmaz az 5. §. 7. pontja, mely szerint az egész szavazási eljárás érvénytelen akkor is, ha titkos szavazásnál a szavazókat a rovatos ívekben egyáltalában fel nem jegyezték (1913 : XIV. t-c. 109. §.), mert ebben az esetben az egész szavazás teljesen megbízhatatlan alapon nyugszik. Ellenben azt a körülményt, hogy titkos szavazás esetében a szavazatokat tartalmazó borítékok száma nem egyezik meg a rovatos ívekben feljegyzett szavazók számával, hogy tehát fölös vagy hiányzó szavazatok vannak (1913 : XIV. t.-c 127. §.), a Tj. nem minősíti oly érvénytelenségi okká, amelynek alapján a kir. Kúria előtti eljárásnak lehetne helye. Az ilyen fölös számú vagy hiányzó szavazatok mikénti számbavétele minden ténybeli támpont nélkül ismét csak teljesen önkényes foltevésekre lenne alapítható. EnnélKépv. iromány. 1910—1915. XLVI. kötet. 10