Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 67 II. Részletes indokolás. Az 1. § hoz. Az 1. §. általánosságban határozza meg a jelen törvényjavaslatnak az 1899 : XV. törvénycikkhez való viszonyát. A 2. §-hoz. A 2. §. az áttekinthetőség kedvéért összefoglalja azokat az esetcsopor­tokat, amelyekben egyrészt a képviselőválasztás érvénytelenségének, másrészt a választás törvényes eredményének megállapítása a kir. Kúria hatáskörébe tartozik. A 2. §. bevezetése esetleges félreértés kizárása végett kifejezésre jut­tatja azt a különben önként értetődő elvet, hogy annak az időtartamnak a meghatározására, amely alatt a kir. Kúriának hatásköre az országgyűlési képviselőválasztások érvényessége feletti bh áskodási-a kiterjed, ezután is az 1908 : XXXVII. t -c. marad irányadó. Az 1. pont értelmében a képviselő személyével összefüggő abszolút érvény­telenségi okok, úgy amint az 1899 : XV. t.-c. 3. §-ának 1—9. pontjaiban vannak meghatározva, érintetlenül maradnak. A 2 pont mondja ki a fennt már tüzetesen megokolt azt az elvet, hogy az 1899 : XV. t -c. 3. §-ának 10—13 pontjaiban meghatározott ú. n. relatív anyagi érvem telenségi okok csak nyilvános szavazás esetében szolgálhatnak a Kúria előtti eljárás alapjául; mert amint fentebb említve volt, a befolyá­solt, megakadályozott és visszautasított választók szavazatainak számbavétele titkos szavazás esetében — a titkosság elvének megsértése nélkül —- csak teljesen önkényes feltevések alapján történhetnék. A házszabályokra marad annak megállapítása, hogy olyan esetben, amikor a befolyásolt, megakadá­lyozott és visszautasított választók szavazatai a választás eredményére döntő kihatással lehettek, a képviselőház milyen feltótelek mellett állapíthassa meg a választás érvénytelenségét. A 2. '§. 2. pontja egyúttal a bizonyítandó tények szempontjából módo­sítja is az 1899 : XV. t.-c. 3 § ának 10—13. pontjait. Az 1899 : XV. t.-c. 3. §-a 10—13. pontjainak mindegyikében ismétli azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy mit kell a kérvénye­zőknek a választás érvénytelenítése végett bizonyítaniuk a választók ellen elkövetett befolyásoló és gátló cselekményeken felül? Minthogy a Tj. a sza­vazatok leszámításának és hozzászámításának módját az áttekinthetőség érdekében maga szabályozza (8—11. §.): a 2. §. 2. pontja erre a szabályo­zásra utalással egységes tételben fejezi ki e bizonyítás tárgyát. A 2. §. 2. pontjának ilyen szövegezése mellett az 1899 : XV. t.-c. 3. §-ának 14. pontja elvesztette önálló jelentőségét. A választók ellen elkövetett gátló cselekmé­nyek ugyanis a 14. pont esetében is ugyanazok, mint a 12. és a 13. pont esetében. A különbség egyfelől a 12. és 13., másfelől a 14. pont között csak az, hogy a törvény a 12. és a 13. pontban külön választja azokat az esete­ket, amelyekben be van bizonyítva, hogy a visszautasított vagy akadályozott 9*

Next

/
Thumbnails
Contents