Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

64 1146. szám. Az eltérések a régi és az új választási törvény rendszere közt elsősorban a választási eljárás szabályozásában mutatkoznak. Különösen a képviselőjelölósnek teljesen új szabályai, a szavazásnak szavazókörökre történt decentralizálása és a titkos szavazásnak új intézménye követelik meg a választási bíráskodásnak az új törvénnyel párhuzamos lényegesebb módosítását. A jelen törvényjavaslat ezekhez képest általában a most vázolt keretekre szorítkozik. A nyilvános szavazás mellett lefolyt választások tekintetében a törvényjavaslat az érvénytelenségi okok rendszerét lényegileg az 1899 : XV. törvénycikknek megfelelően tartja fenn és csak a részletekben tesz olyan módosításokat,, amelyek szoros összefüggésben állanak a választási eljárás új szabályozásával. A törvényjavaslat általában óvakodik attól, hogy pusztán kisebb jelentőségű formai eljárási szabálytalanságok miatt olyan választás érvényességét. döntse meg, amely egyébként érdemileg helyesen juttatja kifejezésre a választókerület meggyőződését. Az eljárási szabálytalanságon alapuló érvénytelenséget a törvény ehhez képest csak a valóban súlyos esetékre korlátozza,, amely esetek lényegileg megfelelnek az eddigi törvénynek, habár az új választási törvény szerkezetéhez vannak idomítva. Ebben a körben az eddigi törvénynél to^ábbmenő szabályozást csak főleg az a kérdés kívánt, hogy a választókerületeknek szavazókörökre osztása folytán az egyes szavazókörökben elkövetett szabálytalanságok mennyiben hatnak ki az egész választási eljárás érvényességére. Lényegileg más tekintet alá esik azonban a titkos szavazás mellett lefolyt, választások érvényessége. Az eljárási szabálytalanságok általában véve az ily választások érvényességére is ugyanolyan kihatással vannak, mint a nyilvános szavazással eldöntött választásoknál Sőt az ú. n. abszolút anyagi érvénytelenségi okok is, amelyek közvetlenül vagy közvetve a képviselő magatartásával kapcsolatosak, természetszerűleg kiterjednek a titkos szavazással tartott választásra. Ellenben az ú n. relatív anyagi érvénytelenségi okok, nevezetesen azok, amelyek a jogosulatlan, a befolyásolt, a visszautasított vagy a megakadályozott választók szavazatainak számbavételén alapulnak, a titkoa szavazás rendszerénél fogva az ilyen választásnál más elbírálást kivannak. A relatív érvénytelenségi okok körében a mai törvény álláspontja szerint a. jogosulatlan, a befolyásolt, a visszautasított vagy a megakadályozott választók szavazatainak a beadott szavazatokkal szemben történő le- és hozzászámítása azon alapul, hogy nyilvános szavazásnál kétségtelen megállapítás vagy legalább is beható vizsgálat tárgyává tehető az, hogy a leszámítandó vagy hozzászámítandó szavazatok melyik jelöltre estek vagy estek volna, minélfogva a szavazatok le- és hozzászámítása a valóságot megközelítően történhetik. E részben a mai törvény csík egy kivételt ismer: ha ugyanis nem lehet megállapítani, hogy a visszautasított vagy a megakadályozott választók kire akartak szavazni, a törvény e szavazatoknak — hypothetikus alapon — a képviselő elleni számbavételét rendeli. Azonban még ebben az esetben is lehetővé teszi a törvény, hogy leszámíttassanak az akadályozott választók sorából azok,, akikre nézve a választásvédők kimutatják, hogy a képviselőre akartak szavazni. Ezzel az egy kivétellel a mai törvény a szavazatok le- és hozzászámításának rendszerét reális bázisra helyezi és szigorúan körülhatárolt bizonyításfelvételre alapítja. Ugyanezt az álláspontot foglalja el a törvónyjavaslatis a nyilvános szavazásnál a szavazatok számbavétele tekintetében. A titkos választásnak az 1913 : XIV. t.-c. által elfogadott rendszere mellett azonban a szavazatok le és hozzá számításának ez a módja helye-