Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 57 2. A választási eljárás szabálytalanságából folyó érvénytelenségi okok. 3. §. Érvénytelen a választás: 1. ha a választás napja vagy az ajánlat átnyujtásának helye egyáltalában nem vagy csak oly időben volt közhírré téve, amikor atörvóny szerint képviselőjelöltet ajánlani már nem lehetett; 2. ha a képviselő írásbeli ajánlatban egyáltalában nem vagy csak az ajánlásra megszabott törvényes határidő lejárta után volt jelölve; 3. ha a választási elnök az ajánlatok átvételére és visszaadására, vagy a jelölések elfogadására ós visszautasítására vonatkozó szabályok megszegésével megakadályozta oly egyén törvényszerű jelölését, aki a törvény értelmében megválasztható volt, vagy a választást törvényes jelölt mellőzésével tartotta meg; , 4. ha a választás lefolyt, holott az 1913 : XIV. t.-c. 91. §-a értelmében el kellett volna maradnia ; 5. ha a választási elnök visszalópettnek jelentett ki oly jelöltet, aki aem lépett vissza, kivéve ha addig az időpontig, amikor a választási elnök utasítására a szavazást a visszalópettnek kijelentett jelöltre abbanhagyták, a képviselőre annyi érvényes szavazatot adtak le, amennyi a választókerület valamennyi választójának általános többsége; vagy 6. ha a választási elnök a választás eredményét törvényellenesen állapította meg, vagy ha a szavazás eredménye, amely a választás eredményének megállapításánál alapúi szolgált, a jelen törvény szerint megengedett szavazatleszámítással és hozzászámítással (8—11. §.) módosul, és kimutatják, hogy a választás eredményének — a szavazás eredeti, illetőleg a megengedett leszámítással ós hozzászámítással módosult eredménye alapján történő — törvényszerű megállapításával a képviselőt nem lehetett volna megválasztottnak kijelenteni, vagy hogy a pótválasztást, amelyen a képviselőt megválasztották, nem azon jelöltek között kellett volna elrendelni, akikre nézve megtartották (1913 : XIV. t-c. 96., 132 — 138. és 142. §.). Érvénytelen a választás, ha egy vagy több szavazókörben az alábbi 1 — 4. pontokban felsorolt szabálytalanságok valamelyikét követték el és a többi szavazókörben beadott szavazatok az abban a szavazókörben beadott szavazatokkal együtt, amelyben a szabálytalanságot elkövették, a választás eredményét nem döntötték el olykép, hogy ez eredményen, a szabálytalanság által érintett szavazókör hátralévő választóinak szavazatai sem változtathatnának (8- -11. §.). Az első bekezdés alá eső szabályi alanság az : 1. ha a szavazatszedő küldöttség elnöke, a nélkül hogy erre szükség lett volna, a szavazás megkezdését elhalasztotta, folytatását felfüggesztette vagy a szavazást az akadály elhárulta után két órán belül — amennyiben ennek helye lehetett volna — meg nem kezdette vagy nem folytatta (1913 : XIV. t.-c. 103. ós 125. §.); 2. ha a szavazatszedő küldöttség elnöke az idejében nem jelentkezett községeket vagy városrészeket a szavazásra a törvény értelmében utólag fel nem hívta (1913 : XIV t.-c. 105. §.); Képv. iromány. 1910—1915. XLVI. kötet. 8