Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

420 1158. szám. 136. A m. kir. kereskedelemügyi ministernek 61.265/1914. K. M. számú rendelete, a magyar szent korona országai Vöröskereszt-Egylet budapesti tudósító irodájának portómentessége tárgyában. A magyar szent korona országai Vöröskereszt-Egyletének tudósító irodája Budapesten (IV. ker., Tiszti kaszinó épületében) legközelebb megnyílik. Ez az iroda hivatva lesz a közönséget (hozzátartozókat) a háborúban megsebesült és a* hadviselés közben megbetegedett katonai személyek holtartózkodásáról, sebesülésük ós betegségük minőségéről értesíteni. E célra a nevezett iroda részére ideiglenes portómentessóget engedélyezek. Az értesítések portómentes levelezőlapok útján fognak történni, amelyeknek portómentességi záradóka egyelőre ez lesz: »Tudósítások sebesült vagy beteg katonákról.« Ezen portómentes levelezőlapokat magánipar útján előállítani tilos, előfordult eset az 1897. évi XXVII. t.-c. 1. §-ába ütköző vétséget képez. Budapest, 1914. évi augusztus 10-én. A minister rendeletéből : Follért Károly s. k., posta- és távirda-vezérigaegató. 137. A m. kir. pénzügyministernek 3.256/1914. P. M. számú körrendelete, italmérök részéről a papirpénz elfogadásának megtagadásáról. Valamennyi kir. pémügyigazgatóságnak (a fiumei kivételével). Tudomásomra jutott, hogy az ország egyes vidékein egyes italmórési engedélylyel biró felek a közönségtől a papirpónzt vagy egyáltalán nem, vagy csak értéken alul fogadják el, ami egyrészt ezen teljes értékű fizetési eszköz forgalmát a közgazdaság kárára indokolatlanul megnehezíti, másrészt a hiszékeny népet bűnös célzattal tévedésbe ejtve, megkárosítja. Meghagyom a címnek, hogy a kerületében levő összes kim érési és kismértékbeni elárusítási engedélyekkel biró, tehát jövedéki ellenőrzés alatt álló feleket a pénzügyi közegek által ebben az irányban is a legszigorúbban ellenőriztesse, mert az, aki ilyen üzelmeket folytat, nélkülözi az italmérósi engedély gyakorlására az 1899. évi XXV. t.-c. 3. §-ának első bekezdése szerint megkívánt teljes megbízhatóságot. Amennyiben pedig egyes konkrét esetekben ily üzelmek folytatása megállapíttatik, úgy haladéktalanul intézkedjék az illetők kimérósi, illetve kismértókbeni elárusítási engedélyeinek, az illetékes közigazgatási hatóságok hozzájárulásának lehetőleg legrövidebb úton való beszerzése mellett, az idézett törvény 3. §. első bekezdésében és a 15. §. 3. pontját követő bekezdésben foglalt rendelkezések alapján leendő elvonása iránt. Azokban az esetekben pedig, midőn az italmérők a papirpónzt csak értéken alul fogadják eh ezenkívül gondoskodjék a büntető eljárásnak a kir. ügyészség útján csalás miatt leendő azonnali megindításáról is. Megjegyzem, hogy az igazságügy-