Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1158. szám. 407 c) aki rendes (egy, két, három vagy négy évi tényleges szolgálati kötelezettségének teljesítése végett még a mozgósítás előtt vonult be és dacára annak, hogy rendes (egy, két, három vagy négy évi) tényleges szolgálati kötelezettségének ideje a mozgósítottsági viszony tartama alatt letelt, továbbra is tényleges katonai szolgálatban maradt; d) aki rendes (egy, két, három vagy négy évi tényleges) szolgálati kötelezettsége egy részének teljesítése után még a mozgósítás előtt szabadságoltatott és a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra újból bevonult. Amennyiben tehát az a), b), c) és d) pontok alatt említett tisztviselő altiszt vagy szolga polgári illetményeit első katonai kiképeztetésónek nyolc heti (két havi) időtartamára már megkapta, a tényleges katonai szolgálatnak további időtartamára semmiféle polgári illetményre igényt nem tarthat. 3. Olyan esetekben, amikor a polgári illetmények csak az első katonai kiJcépeztetésnek nyolc heti (két havi) időtartamára járnak, ezeket az illetményeket hatvan napra kell kifizetni. Ennélfogva: a) ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga valamely hónapnak első napján vonul be tényleges katonai szolgálatra, ennek a hónapnak első napján az előzetes havi részletekben esedékes illetményeknek egy havi összegét és az előzetes negyedévi (félévi, egész évi) részletekben ebben a hónapban esedékes illetményeknek két havi összegét, a közvetlenül következő hónapnak első napján pedig az előzetes havi részletekben esedékes illetményeknek egy havi összegét és az előzetes negyedévi (félévi, egész évi) részletekben ebben a hónapban esedékes illetményeknek egy havi •összegét kell kifizetni; b) ha pedig a tisztviselő, altiszt vagy szolga olyan napon vonul be tényleges katonai szolgálatra, hogy a fentebb említett hatvan napnak egy része a bevonulás hónapjától számított harmadik hónapra esik, — a bevonulás hónapjának első napján már felvett illetményeken felül — a közvetlenül következő hónapnak első napján az előzetes havi részletekben esedékes illetményeknek egy havi összegét és az előzetes negyedévi (félévi, egész évi) részletekben ebben a hónapban esedékes illetményeknek annyi napra járó öszszegót, ahány nap a fentebb említett hatvan napból még hátra van, a harmadik hónapnak első napján pedig az ebben a hónapban előzetes részletekben esedékes összes illetményeknek annyi napra járó összegét kell kifizetni, ahány nap a fentebb említett hatvan napból erre a harmadik hónapra esik. Az összes utólagos részleteiben esedékes illetményekből — a tényleges katonai szolgálatra történt bevonulás napjáig esedékes részleteken felül —-az egyes megállapított esedékességi időpontokban csak annyi napra járó összeget lehet kifizetni, ahány nap a fentebb említett hatvan napból az esedékesség időpontjától már eltelt. Annál a tisztviselőnél, altisztnél vagy szolgánál, aki rendes (egy, két, három vagy négy évi) tényleges szolgálati kötelezettségének teljesítése végett még a mozgósítás előtt bevonult, a tényleges katonai szolgálatból azonban — mielőtt •első katonai kiképeztetésónek nyolc heti (két havi) időtartama letelt volna — még a mozgósítás előtt elbocsáttatott és a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra újból bevonult, a fentebb említett hatvan napot eggüttesen kell számítani, vagyis az ilyen tisztviselő, altiszt vagy szolga részére a polgári illetményeket ujabb tényleges katonai szolgálata alatt csak annyi napra lehet fizetni, ahány nap a fentebb említett hatvan napból, a korábbi tény-