Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1158. szám. 313 Azon készletek bejelentése tekintetében, amelyek az államnak, különösen az állami műveknek, a m. kir. államvasutaknak és a posta- és távirdaigazgatásnak birtokában vannak, a kereskedelemügyi m. kir. minister külön intézkedik. 3. §. Nem kell bejelenteni a kerékpárok és lófogatú járművek gummiabroncsait

T továbbá a géperejű jármű (automobil) tulajdonosoknak a kocsijukra már reá, szerelt gummiabroncsokat és tömlőket, valamint kocsinkint két tartalék külső gummiköpenyt és két belsőtömlőt. 4: §, A bejelentést annál az elsőfokú iparhatóságnál, kis- és nagyközségekben a főszolgabírónál, rendezett tanácsú városokban a tanácsnál, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitánynál, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróságnál, Fiume városában és kerületében a rendőrkapitánynál kell benyújtani, amelynek területén a készletek vannak. A bejelentéshez az előbbi bekezdésben említett hatóságoknál és a községi elöljáróságoknál kapható bejelentőlapokat kell felhasználni és azokat két példányban az összes rovatok kitöltésével kell benyújtani. Postai úton való beküldés esetében a bejelentőlapokat legkésőbb a határidő utolsó napján kell postára adni. Az elsőfokú iparhatóság a bejelentőlapok egyik példányát megtartja, a másikat pedig késedelem nélkül közvetlenül a kereskedelemügyi ministerhez terjeszti fel. 5. §. A készletről a bejelentésre kötelezettnek pontos raktárkönyvet kell vezetnie oly módon, hogy abból a készlet mennyiségének változása és az

r hogy hová fordíttatott, bármikor megállapítható legyen. Elidegenítés esetében a megszerző fél nevét és lakóhelyét a raktárkönyvben fel kell jegyezni. Az elsőfokú iparhatóságnak (4. §.) az 1914. évi L. t.-c. 2. §-a értelmében a bejelentett adatok helyességének megállapítása végett jogában áll a bejelentésre kötelezettnek készleteit, raktárait és üzleti könyveit megvizsgálni. 6. §. Aki a jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelességét megszegi, a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be, a birtokában levő készletet a hatóság előtt eltitkolja vagy az ellenőrzést meghiusítja, az —amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914. évi L, t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig; a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint hivatott hatóságok járnak el. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a. magyar szent korona országainak egész területére, Horvát-Szlavonországokban azonban a bejelentési kötelezettség végrehajtása céljából szükséges rendelkezéseket a bán teszi meg. Budapest, 1915. évi március hó 25-ón. Gróf Tisza István s. k.,, m. kir. ministerelnők. j Képv. iromány. 1910—1915. XLVI. kötet. 40